Az ember társas lény, szükséges számára a közösség, csak ott képes létezni. Polgári László görög katolikus parókus azt írja, hogy „saját hitünk sem bírja ki tartósan a közösségi háttér nélkül”.


 

Magányosan a mindennapi taposómalom, a monotonan ismétlődő napi események közepette elfárad a lélek, megkopik a szeretet. Társadalmunkban egyre gyarapodik a „didergő királyok” száma, akiknek életéből éppen ez az éltető erő hiányzik, s emiatt lelke (s teste is) örökké fázik.

A legnagyobb veszélyben a fiatalok vannak. Ők már csak hallomásból ismerik a kisdobos és úttörő életet. Nincs úttörőszövetség, nincs KISZ, melyek anno összefogták a fiatalokat, a cserkészet pedig hazánkban nem igazán tudja mozgósítani a tömegeket. Nincs hitélet sem. A szocializmus idején ajánlatos volt letagadni a vallásos érzületet, és elfeledni a templomba járást, ha jót akart magának az ember.

A mai 40-50 évesek a szellemi táplálékhoz nem jutottak hozzá, a lélek ápolása, erősítése elmaradt. A mai 20-30 éves korosztály pedig csak azt érzi, valami hiányzik az életéből, nekik se úttörő élet, se templomba járás. Hiányzik egy segítő, támogató közösség…. Hiányzik egy mentőöv, amibe kapaszkodhatnának, még inkább egy védőháló,, amely meg is tartja őket.

A katolikusok létrehozták ezt a „hálót”. Még a 80-as években vetődött fel a katolikus közösségek hálózatának gondolata, amit azután tett is követett, hivatalosan is megalakult a HÁLÓ Mozgalom, a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata, mely jogilag Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesületként lett bejegyezve. Öt határon túli (Erdély, Délvidék, Kárpátalja, Partium, Felvidék), és négy magyarországi (Dunántúl, Dél-Alföld, Északkelet-Magyarország, Budapest és környéke) régiója van. A hálózat tulajdonképpen már a szocializmus idején is létezett, többnyire magyarországi közösségek fedezték fel egymást. A rendszerváltást követően nőtt az igény határainkon kívül is az együttműködésre, s azóta Kárpát-medencei szinten rendszeresen rendeznek találkozókat, képzéseket, táborokat is.

A mozgalomhoz Ózd is csatlakozott a Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület és az Ózdi Görög Katolikus Egyházközség együttműködése révén. A „Családi Közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” TÁMOP pályázat keretében indult el a HálÓzd Program. Időtartama húsz hónap, idén októberben ér véget. A mozgalom és a város neve adta magát a játékos összevonáshoz:

Háló és Ózd, azaz HálÓzd. A projekt szakmai vezetője Orosz István atya, két főállású és több 4 órás munkaidőben dolgozó munkatársával valósítja meg a projektet. A programok helyszíne részben az ózdi görög katolikus templom mellett álló közösségi ház, de sok programmal kilépnek saját falaik közül. Gyakran megjelennek városi rendezvényeken (május 1.), vagy a városrészeknek szervezett közösségi napokon (legközelebb május 24-én, a Csépányi Napon). Kirándulások, képzések, nyári tábor: természetesen külső helyszíneken megvalósuló alkalmak.

A következő részben az interjút olvashatják…

Kocsis Mária