Ma már finoman fogalmazva is az ózdi lét elmenekülése mint mindnyájan tudjuk nem elvetemült dolog. (Sajnos) . Ma egy olyan ritka "fehér hollóval" beszélgetek aki nem csak otthonra lelt városunkban, hanem -e közösségnek elfogadott tagja is lett.
 
Interjú egy nem Ózdon született, de már Ózdon élő íróval.

.

- Mikor és honnan jöttél?
 Nagykanizsa mellett éltem 34 évig egy kis dél-zalai faluban, aztán megismerkedtem egy gyönyörű leánnyal, aki történetesen Ózdon él. Szóval így kerültem ide az ország másik felébe. Tavaly április óta élek itt. 

-Mivel foglalkoztál az előző lakhelyeden és hol dolgozol most? 
 Faiparban dolgoztam arrafelé nagyon sok erdő van. Itt nincs annyi, ami kicsit furcsa nekem. Jelenleg a Johnson Electricnél dolgozom egyszerű munkásként. Mindez mellett pedig verseket írok.

-Mi vezetett Téged a versíráshoz és mikor kezdtél el verseket írni?
 Én mindig is eltöprengek azon amit látok, vagy amit érzek. A fantáziavilágom, na és a lelkivilágom is nagyon gazdag. A verseimben ezeket szoktam megírni. Legyen szó természetről, szerelemről, bánatról, akármiről. Verseket másfél éve írok, de előtte egy rockzenekarban játszottam, ahol szintén én írtam a dalszövegeket. Szóval nem volt nagyon újdonság a versírás, végül is a dalszöveg is egyfajta vers.

-Körülbelül hány versed van?
-Nem szoktam számolni, körülbelül 200.

-A verseid hol olvashatóak? 
A Facebookon van egy oldalam, aminek a linkje itt található>>>
 Kapcsolódó cikk>>>

Köszönöm az Interjút! 
Kozma Balázs

Bedő Gábor
 
Hazaértem,
Pedig mennyit bolyongtam én,
Időben, térképen és térben,
Mégis hazaértem,
Hozzád,
Egy olyan világba,
Ahol én vagyok érted,
S te vagy értem,
Hosszú volt az út,
Mégis hazaértem,
Amúgy meg nekem is létezik hazám,
Ahol öregszenek szüleim,
A jó apám és jó anyám,
És sokszor olyan érzések törnek fel hangosan, de inkább némán,
Hogy ahol laktam, mindig gondolnak rám,
Mert én itt a messzi világban,
Egy angyal kezének puha szorításában,
Egy új életben, egy új világban,
Olyanban, ahol lelkem már soha sincs egymagában,
Sem ködben, sem verőfényes napsugárban,
Szürke téli világ után a világmindenség tündöklő tavaszában,
Hol egymás szeretete van a másik szavában,
Hol aranyhalként úszkálunk az élet tavában,
Hol az érintésed megértem,
Eljött ez is,
Hazaértem. 

Gábor Vesikéi itt találhatóak>>>