>

Kovács Gergellyel az Ózdszolg  Nonprofit Kft még jelenlegi  ügyvezető igazgatójával beszélgetek akinek köszönhetően a cégnél történt munkák országos hírnévre tettek szert.

Múlt hónapban Zalaegerszeg alpolgármesterei, kabinet és cégvezetői voltak Ózdon megtekinteni a cég sikeres mezőgazdasági munkáit, valamint a Magyar Televízió is járt nemrégiben az ügyvezető Úrnál egy hosszabb interjú erejéig. Meglepő módon az idei évben kimaradt a városi költségvetésből a cég támogatása, mindannak ellenére, hogy teljes mértékben értékteremtő közmunkában foglalkoztatott mintegy 500 embert. Erről és felmondásának okáról kérdezem az igazgató urat.

- Mióta az ügyvezetője Ön az Ózdszolgnak?

- 2011-ben kaptam a megbízatásom, amely először egy, majd öt évre szólt. Az előző városvezetés úgy döntött, hogy átalakítja a várost működtető céget, így létrehozták a Város - és Sportlétesítmény - üzemeltető Intézményt, röviden a VSI-t. A teljes vagyont (gépek, épületek, eszközök) átcsoportosították ide, az Ózdszolg Nonprofit Kft-t pedig tulajdonképpen egy ügyvezetővel működtették tovább. Bezárni a céget nem lehetett, hiszen volt benne egy vége felé közeledő Eu-s pályázat, ami kötelezettségekkel járt, még ha ez főleg adminisztrációs terhet jelentett is. Az akkori igazgatót Kelemen Sándornak hívták és szegény egy hétvégén váratlanul elhunyt. Ekkor még Fürjes polgármester Úr mellett dolgoztam, főleg pályázati és energetikai kérdésekkel foglalkoztam. Az igazgató Úr sajnálatos halála után neveztek ki az Ózdszolg élére, azzal a feladattal, hogy kísérjem végig a futó pályázatot, lássam el annak adminisztrációját. Néhány nap vagy talán hét elteltével Fürjes Úr megkért, hogy ha már ott vagyok, akkor próbáljunk meg egy projekt céget felépíteni az Ózdszolgból.

- Az Ózdszolg az Ön vezetése alatt rengeteget fejlődött. Honnan indultak az elképzelések, amelyek többek között egyenesen az energiaerdők megvalósulásáig vezettek?

- Erre a kérdésre messziről kell indítanom a válaszom. Volt és van egy elképzelésem, hogy mi lehet a város kitörési pontja. Évek óta hallottam és még ma is hallom, hogy várjuk a befektetőket. Véleményem szerint ezek soha nem fognak jönni. Túl nagy reményeket fektetünk egy esetleges négysávos út megépítésébe. Ha valaki utána olvas, láthatja, hogy a magyar ipari parkok 30-40%-os kihasználtsággal működnek. Ha itt is lenne út, esetleg még egy igazi zöldmezős ipari parkunk is, akkor legfeljebb ezt az arányt levinnénk 25-35% közé. Költői a kérdésem, de bármelyik befektetőnek milyen előnyt tud kínálni Ózd?
Aki egy indokot tud mondani, az előtt tényleg megemelem a kalapom. Innen jött a gondolatom, hogy valami pluszt kínálnunk kell, ha ide befektetőket kívánunk csalogatni. Mivel rossz a megközelíthetőségünk, szakképzett munkaerőből nagyon gyengén állunk, a turizmus mértéke elhanyagolható, akkor mitől is várunk munkahelyeket? Nos, az én elgondolásom alapján ez a plusz az olcsó energia lenne. Tudnia kell a kedves olvasónak, hogy az iparban használt energia ára térségünkben hazánkban a legdrágább. Ózdtól nem messze Szlovákiában is 10-15 %-kal olcsóbban juthat egy cég energiához. Magyarul, ha olcsó energiát tudnánk előállítani, akkor talán megcsíphetnénk az iparnak egy olyan szegmensét, akiknek a legnagyobb költsége nem a munkabér, hanem a rezsiköltség. Kedvenc példám egy olyan parkettaüzem, ami a fa kiszárításához rendkívül sok hőt használ, miközben a feldolgozás során rendkívül sok alapanyagot termel a szükséges hő előállításához.

 Megvizsgáltam az összes lehetőséget, hogy melyik alternatív energia irányába mozduljon el Ózd. A napenergia felhasználást viszonylag gyorsan kizártam, hiszen csaknem a legészakiabb fekvésű város vagyunk hazánkban és ez nyilván látszik a napsütötte órák számában is. S bár tőlünk még északabbra találunk még napelemeket, de ezek letelepítése az eltérő finanszírozási rendszernek köszönhetőek (lásd Szlovákia), nem a nagy hatékonyságnak. Ami pedig a legfontosabb, hogy a napenergia felhasználás közvetlenül nem hoz létre munkahelyeket.
Következő lépésben megvizsgáltam a szélenergiában rejlő lehetőségeket. Amit a szélenergia gazdaságosságáról tudni kell, hogy egy-egy turbina megtérülése az állandó légmozgás mennyiségétől függ. Sajnos ebben a kérdésben is rosszul állunk. Az állandó légmozgás mennyisége Ózdon alacsony, ún. szélcsatornában nem fekszünk, így nem gazdaságos megoldás ide szélturbinákat telepíteni. Talán található a környéken egy-egy dombtető, ahol a helyi domborzati viszonyok vagy egy tó közelsége biztosíthatja a szükséges légmennyiséget, de én nagy reményt nem fűzök hozzá.
Következő vizsgálatom tárgya a geotermikus energia felhasználása volt. Ez egy olyan energiafajta, ami a föld bármely pontján megtalálható, csak elég mélyre kell ásni hozzá. Véleményem szerint nálunk nagyon mélyre. Amennyiben pedig kiszámoljuk azon szivattyú energiaszükségletét, ami egy több száz méter mélyen talált esetleges meleg víz (nem termál!) felhozásához kell, gyorsan el is vetjük, mint lehetőséget. Így Ózdnak egy maradt: a biomassza. Itt viszont felcsillant a szemem! Tulajdonképp, ha belegondolunk ez egy erdőkkel körbe vett város, a talajt csak egy erdőkre jellemző nagyon vékony humuszréteg fedi, így bármennyire is szeretnénk az önfenntartó mezőgazdaság irányába elindulni, az a dimbes-dombos táj és a gyenge talaj miatt sosem fog bekövetkezni. Elkezdtem hát tanulmányozni a biomasszában rejlő lehetőséget. Sok előadást meghallgattam főiskolákon, egyetemeken és kitanultam az ún. energiaültetvényekben rejlő lehetőségeket.

Tudtam, hogy ha tervek nélkül vágunk a biomassza témába, akkor annak az lesz a következménye, hogy az amúgy is erősen hiányos erdeinkre leszünk utalva, azt pedig senki nem szerette volna, hogy szép lassan tarra vágjuk mindet. Az energiaültetvények viszont gyökérről újra sarjadnak, így ez a probléma kiküszöbölhető. Már csak egy probléma volt hátra, hogy az ültetvények telepítése alapvetően egy gépesített technológia, amit szerettem volna kézivé alakítani, azért, hogy minél több embernek tudjunk munkát adni a földeken. Így kiválasztottam a számomra legszimpatikusabb előadót a témában és nekivágtunk a kihívásnak. Ezen időszak alatt jöttek ki az első startmunka (közmunka) pályázatok, így ott el tudtunk indulni az ültetvényes terveinkkel.

Ma ott tartunk, hogy több, mint 1.000.000 fát ültettünk el Ózdon és környékén, így biztosítva azt, hogy ha erre megépül egy kazán, azt maradéktalanul ki tudjuk szolgálni anélkül, hogy hagyományos erdőinkben rombolást kellene csinálnunk. Ma a város alkalmas egy 3,5 MW-os kazánteljesítmény kiszolgálására, ami Ózd meleg víz ellátásához szükséges energiamennyiség. Amennyiben a kazán megépül, úgy annyi aprítékra lesz szüksége, hogy az 30-40 embernek folyamatos munkát tud adni, így alakítva át a közmunkát sima munkahellyé. Próbakép és mert a lehetőség adott volt, két évben is sikeresen pályáztunk kisebb aprítékos kazánokra, így büszkén mondhatom, hogy a sajóvárkonyi iskola két legnagyobb szárnyát már kizárólag megújuló energiával fűtjük.

- Mindezen kívül milyen mezőgazdasági munkálatok valósultak meg a cégnél?

- Találtam néhány olyan önkormányzati területet is, amit érdemesnek ítéltem arra, hogy azon élelmiszer jellegű növények termesztésével is megpróbálkozzunk. Így a szociális földprogram keretein belül létrehoztunk egy 3 hektáros kertet. Itt a szamócától, a ribizlin át, a málnáig sok minden található. Ezeket a gyümölcsöket értékesítettük, vagy valamelyik iskolának vagy óvodának felajánlva vittük be a közétkeztetésbe.

 Amire talán a legbüszkébb vagyok az a levendulaültetvényünk. Sok-sok órát töltöttem olvasással, mire bele mertem vágni. A levendula alapvetően egy mediterrán növény és Magyarországon is csak egy-két helyen termesztik. Viszont az olaja igen komoly áron értékesíthető. Megbeszélve az akkori városvezetéssel megalapítottuk az Ózdi Szociális Szövetkezetet, amivel sikeresen pályáztunk egy levendula anyatelep létrehozására. Mára a levendulabokraink szép nagyok és az idén erről kell leszaporítani újabb két hektárnyi levendulát és így 5 év alatt szerettem volna eljutni a 11 hektáros mérethez. Így ez lenne a legnagyobb levendula termőhely hazánkban, ami turisztikai látványosság is lehet. Mivel a levendula olaját egy lepárló berendezéssel kell kinyerni, ami nagyban hasonlít a pálinkafőző berendezésekhez, ezért úgy gondolkodtam, ha már vennünk kell egy ilyen gépet, akkor tényleg főzzünk pálinkát is, ezért telepítettem több száz szilvafát is.

A tavalyi év sikertörténete volt a bab, több mint egy tonnát tudtunk termelni, remélem az új vezetés megismétli ezt az eredményt. Van egy bodzaültetvényünk is, a tavalyi évben pedig elkészült a faiskolánk. Mivel a mezőgazdaság szezonális munka és szerettem volna kitolni a szüret idejét, ezért a tavalyi évben belefogtunk a csipke és kökény ültetvény létrehozásába, hiszen itt a betakarítás már a téli időszak elejére tehető. Építettünk egy fóliasátrat is, ahonnan ezres nagyságrendben kerültek ki a saláták és a városunkban kiültetésre kerülő virágok 40%-t is itt állítottuk elő. Mindemellett hozzánk tartozott az ún. szociális tüzifa kiszolgálása a lakosság felé, aminek keretében több ezer köbméter fát dolgoztunk fel. Pályázatokon rengeteg gépet és eszközöket nyertünk, és 9 fő állományi létszámmal 500 közmunkást foglalkoztattunk.

- Önről köztudott, hogy nem politizál, viszont a városban nagy politikai változások történtek. Önnek és a cégnek mennyire volt zökkenőmentes  ez a váltás, az együttműködés az új városvezetéssel és polgármesterrel?

- Sosem voltam semmilyen pártnak a tagja, de van egy világról alkotott képem, amit nem tudok és nem is akarok úgy változtatni, hogy éppen milyen hatalom van a fejem felett. Van, aki ezt elfogadja és van, aki nem. A választások után azt éreztem, hogy az eddig belém vetett bizalom megrendült, a munkahelyi környezetembe a politika beszivárgott, a körülöttem lévő emberek megváltoztak. A kommunikáció a város vezetésével a minimumra korlátozódott.

- Sajnálatos módon az idei évben az Ózdszolg 0 Ft-ot kapott a várostól, a költségvetésből kimaradt. Ennek mi az oka?

- Az idei közmunka pályázatok kiírásába belekerült egy mondat, hogy a bírálatnál az önkormányzatok előnyt élveznek. A Jobbikos önkormányzat nem vállalta fel azt a kockázatot, hogy a pályázatokat a bevált módszer szerint önkormányzati cégek adják be egy Fideszes minisztériumba. Így az a döntés született, hogy az önkormányzat lesz a pályázó. Mivel a pályázat tartalmazta az összes tevékenységünket, így az Ózdszolg feladat nélkül maradt. Annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat a pályázó, a lebonyolító pedig az Ózdszolg, szerintem senki sem vizsgálta. Így elvonták a cég teljes vagyonát, a kilenc állományi dolgozóból ötöt átvettek és létrehozták a közfoglalkoztatási irodát, tulajdonképp az Ózdszolg és a Vsi elvont eszközeiből, eredményeiből és embereiből.

- Ezzel a cég milyen helyzetbe került, mik a jövőbeni kilátások?

- Két lehetőség maradt, vagy lélegeztető gépen tartják a céget, amíg ki nem írnak valamilyen Eu-s pályázatot, ami kifejezetten a nonprofit Kft.-nek szól, vagy felszámolják. A döntést tudomásom szerint nem hozták még meg.

- Ön személy szerint tudja, vagy kívánja folytatni a munkát ilyen nehéz kilátástalan helyzetben?

- Az idei pályázatokhoz még hozzá járultam két ötlettel, az egyik a Drótos tető rendbetétele, a másik pedig a vertikális kertészetek létrehozása, ami tulajdonképp a város szürke betonfalainak beültetését jelenti speciális zsákok segítségével. Sajnos azonban a fentebb említett dolgokkal nem tudtam azonosulni, ezért kértem a képviselő testületet, hogy március 31.-el fogadják el felmondásom. A testület ezt jóváhagyta, így április 1.-el új kihívások elé nézek.

Köszönöm a beszélgetést. Sok ózdi ember nevében köszönöm a munkáját, ötleteit, sok sikert kívánok Önnek a továbbiakban is.
 

A cikket a Facebook-oldalunkon kommentelheti, és ha még nem lájkolt minket, akkor azt is megteheti.