A beszéd csak levegőrezgés, csak hang, csak szavak, mégis gyógyítani, vagy ölni lehet vele. Jól gondoljuk meg, mire használjuk!
Számtalan közmondás szól a beszédről, tele bölcsességgel. Ezeken érdemes elgondolkozni. Azt mondják: "sok beszédnek, sok az alja".
Még néhány példa, a teljesség igénye nélkül:
„A szavaknak súlya legyen, ne száma! "
„A seb, melyet lőfegyver okozott, begyógyulhat, de az a seb, melyet nyelv ejtett, sohasem gyógyul be.”
„ Az összetűzés mindig a második szóval kezdődik.” „Jó ember szava követ lágyít, rossz ember szava fejet fájdít.”
„Fül-hallotta fagyos szó a szívbe hatolván jéggé válik.”
„Két év elég ahhoz, hogy megtanulj beszélni, de egy egész élet kell, hogy megtanulj hallgatni.”
„Aki fecseg neked, fecseg rólad is.”
Rengeteg van, és nagyon tanulságosak.
Még egy tanács, amit szintén nem én találtam ki, de tetszik, így tovább adom.
Mielőtt megszólalsz, gondold át, hogy, amit mondani akarsz: igaz-e, lényeges-e, és jó szándékból fakad-e!
Sokszor nem azzal segítünk a másiknak, ha tanácsot adunk neki, hanem csupán, ha meghallgatjuk, meghallgatjuk értő hallgatással. Máskor egy-egy vigasztaló szó a gyógyír. Olykor pedig a beszédnek van az ideje. Meg kell beszélnünk valamit, tisztázni a félreértéseket. Vagy ki ne hallgatna szívesen érdekes történeteket, szívmelengetőt, esetleg humorosat.
Tanuljunk meg bánni a beszéddel! Nem vágni, szúrni, ártani, hanem vigasztalni, gyógyítani, és ha az kell, a másikat meghallgatni!
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: