Diktatúra: a hatalom meghatározza, hogy mit szabad;
Demokrácia: meghatározzák, hogy mit nem szabad;
Anarchia: mindent szabad.
A totális diktatúra képezi a sor elejét; ebben semmit sem szabad;
Az anarchia a civilizáció bukása a maga teljes szabadságával, szabadosságával. (Mivel mindent szabad, ha éhes vagyok, megehetem a szomszédomat.)
Hírdetés!
A demokrácia fejlett intelligenciával megáldott, szocializálódott emberi közösségek létezési avagy életformája.
Valahol a két véglet között helyezkedik el.
A demokrácia jósági foka attól függ, hogy melyik véglethez közelít.
A magyar törvényalkotás szinte az élet minden területére kiterjedő szigorú szabályozás felé halad, melyeknek betartatását drákói büntetésekkel garantálja. Ezért inkább a diktatúrák felé közelít.
Az amerikai pont az ellentéte: a szabadosság felé hajlik.
A diktatúrák roppant hatékonyak tudnak lenni adott feladatok megoldásában. De megölik az egyéni kezdeményező készséget, az intuíciót, az egyénnek a világ jobbá tételére ösztönző törekvéseit.
Eredmény: az uniform tömeg, amit a rettegés és félelem tart össze.
A demokráciák jósági fokát az egyén szabadság fokával mérhetjük.
Túl sok szabályozás esetén sérül a szabadsági fok. Akkor van ez, ha egyedi példák precedenssé éredvén, tiltó jogszabályokban realizálódnak. A központi szigor egy bizonyos szintje apátiát szül, minek eredménye már a fejlődés gátjává válik.
A szabályozás lazasága pedig bizonytalanságot a gazdaság és a létbiztonság területén is.
Anarchia: a totális demokráciaként fogható fel.
A magyar azt mondja: "arany középút".
Hogy hol tart a magyar valóság?
Nézz és láss!
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: