Ezzel kapcsolatban sokaknak van rossz tapasztalata. Segített valakinek, de az a másik nem volt hálás, elégedetlenkedett, nem segített, amikor neki volt rá szüksége, esetleg még ártott is. Felmerül a kérdés: Megéri segíteni másoknak? Meg egy másik: Megérdemli az illető, hogy segítsünk neki?
Ha így tesszük fel a kérdéseket, könnyen nem választ adhatunk. Én mégis azt mondom, hogy lehetőségeinkhez mérten segítsünk, akin tudunk, ahol tudunk, ahogy tudunk! Nem feltétlenül azért, mert megérdemli, hanem azért, mert szüksége van rá. A helyzettől függ, hogy mit jelent a segítség. Ha mi nem tudunk segíteni, esetleg olyan emberhez irányíthatjuk, aki viszont igen.
A hal adása helyett pedig inkább tanítsuk meg halászni! Azaz, ha valaki anyagi segítséget kér, segíthetünk, de ennél hatékonyabb, ha abban segítünk, hogy ő tudjon segíteni önmagán. Ha valaki megkér valamire, hogy tegyük meg, ha lehetőségünk van rá, ne utasítsuk el!
Valami, ami nekünk apróság, a másiknak nagyon sokat jelenthet. Már az, hogy meghallgatjuk, nem fordulunk el tőle, megpróbáljuk megérteni, megpróbálunk megoldást találni a problémájára. Az, hogy rámosolygunk, az hogy időt áldozunk rá, az hogy emberként tekintünk rá, az hogy kedvesen szólunk hozzá, az hogy biztatjuk, az hogy megbocsátunk. Lehet, hogy csak annyi kell, hogy kattints egyet az egérrel, hogy megossz valamit, hogy szavazz valakire. Lehet, hogy egy minimális összeg segít, meg hogy másokat is arra buzdíts, hogy egy minimális összeggel támogasson egy jó ügyet! Mindezt azonban csak önzetlenül érdemes, mert lehet, hogy nem kapsz köszönetet. Vannak, akik direkt kihasználják az embereket, az emberek jóindulatát. Ezeket nem árt kiszűrni, és minden esetet külön mérlegelni.
Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy az emberek egy része hálás, viszonozza a jót. Ha mi segítséget kérünk és kapunk, tartozzunk ebbe a csoportba!
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: