Zajlanak a szakmunkás, az érettségi, a felvételi vizsgák. A diákok túl vannak az írásbelin, és vár rájuk a szóbeli megmérettetés. Számot adnak felkészültségükről. Ha sikeresen veszik ezt az akadályt, bizonyítványt kapnak "érettségükről", dolgozhatnak szakmájukban (ha sikerül elhelyezkedni), esetleg felvételt nyerhetnek az egyetemre, vagy egyéb iskolába, képzésre.
Ha valaki az iskolában jól teljesít, még nem biztos, hogy az életben is jól boldogul, vagy fordítva. Mindez összetett, több tényezőtől függ. Az életben időnként kudarcok érnek, ilyenkor "megbukunk" a "vizsgán", de amíg élünk, kapunk lehetőséget, hogy kijavítsuk ezeket a hibákat, vagyis "pótvizsgázzunk".
A keresztény hit szerint majd meg kell jelenni Isten ítélőszéke előtt, ahol mindent sorban megvizsgál, amit életünkben tettünk. Ez is vizsga szituációnak tűnik. Vajon megfelelelünk ezen a vizsgán?
Sokan úgy képzelik, hogy a mérleg egyik serpenyőjébe kerül minden jó, amit tettek, a másikba pedig a bűnök. Aztán Isten megnézi melyik irányba mozdul a mérleg. Ha nem is beszélnek konkrétan egy mérlegről, de mérlegelik magukban a jó és rossz dolgokat. Igaz, hogy ezt, meg azt elkövettem, de mennyi jót cselekedtem. Valójában ez nem így működik...
Cselekedetünk által nem tudjuk megváltani önmagunkat...
Idén ünnepeljük a reformáció 500 éves évfordulóját. Luther Mártonnak az volt az egyik nagy felismerése, hogy hit által van igazulás, üdvözülés, nem cselekedetek által. Ez a "vizsga" tehát más, mint a többi. Nem a teljesítményünktől, hanem a döntésünktől függ.
Nem attól, hogy mennyi jót tettünk az életünkben, hanem hogy kit választottunk életünk Urának, kit helyeztünk az első helyre, mire szántuk javainkat, időnket. Igaz, hogy nem cselekedetek által van igazulás, de a cselekedeteinken is meglátszik, hogy ki mellett döntöttünk. Jézus már "levizsgázott" helyettünk.
Nem kell mindenáron tökéletesnek lennünk, főleg nem tökéletesnek mutatni magunkat... Vannak, lesznek hiányosságaink. De tekintetünket ne önmagunkra irányítsuk! Irányítsuk inkább a példaképünkre, Jézusra, hogy követni tudjuk, ill. másokra, hogy észre vegyük, kinek miben tudunk segíteni, kivel, hogyan tudunk együttműködni!
Különböző vizsgákon kell helytállnunk életünk során. Készüljünk fel ezekre a legjobb tudásunk szerint! Ha pedig valami nem sikerül, ne keseredjünk el, hanem rugaszkodjunk újra neki! Azt pedig ne felejtsük el, hogy a legfontosabb "vizsgánk" nem a teljesítményünktől, hanem a döntésünktől függ!
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: