Ismét sokat mondó szavak. Beszélhetünk például egy belső, vagy egy külső hangról, egy zenei hangról, a hangokból képzett zenéről, valamilyen hangszínről, vagy árnyalatról... Ha ezt a szót tovább képezzük, az már az érzelmeinkre utal. Mikor, milyen a hangulatunk? Ez változó, több mindentől függ. Még tovább képezve beszélhetünk például egy hangulatos helyről, vagy egy hangulatos estéről. Természetesen ez mind-mind összefügg.
Egy zeneszerző a hangulatát hangokkal fejezi ki, ami hat a mi hangulatunkra. Ha valaki felemeli a hangját, kiabál, az az ő hangulatát, érzelmeit fejezi ki. Látszik rajta, hogy dühös, haragos, ideges. Ugyanakkor ha egy ilyen embert hallgatunk, az kihat a mi hangulatunkra is. Egy hangulatos estéhez, egy hangulatos helyen általában hozzátartozik a hangulatos zene is, ami viszont inkább halk. Persze beszélhetünk felfokozott hangulatról is. Ahhoz már egy intenzívebb szórakozás tartozik. Még sokáig lehetne ragozni a hangulat szót, de egy kicsit lépjünk tovább!
Gondolkozzunk el rajta, hogy mi befolyásolja a hangulatunkat! A gondolataink, külső történések, benyomások, kapcsolatok stb. A legnagyobb szerepe a gondolatainknak van, hiszen ami kívülről jön, az mind a gondolataink szűrőjén jut át. Attól függ, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez a külső dolgokhoz. Ugyanaz a külső benyomás az egyik hangulatát felkorbácsolja, a másik teljesen nyugodt maradt. Nem mindegy, hogy betörtek egy házba, vagy betörtek a mi házunkba...
Az egyiket a foci, vagy a politika hidegen hagyja, a másikat teljesen felzaklatja, A reagálásaink, a gondolatainktól függnek. Sokszor nem tudjuk, hogy honnan jut eszünkbe egy-egy gondolat. Olyan, mintha súgna valaki. Ezek a belső hangok, gondolatok terelgetnek minket jó, vagy rossz irányba. Itt most nem a hallucinációkról van szó. A Biblia is gondolatihletéssel íródott. A Bibliában szereplő embereket is gyakran vezették hangok.
Pl. Illést. "És a földindulás után tűz jöve, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék." 1Kir 19:12.
Illés hallotta, amint az Úr halkan és finoman elmondta neki, mit kell tennie, ő pedig engedelmeskedett a hangnak. Felmerül a kérdés, hogy hogyan ismerhetjük fel, ha az Úr szól hozzánk. Engedelmeskedünk-e annak, amit hallunk, vagy pedig inkább elhallgattatjuk a halk és szelíd hangot, ami a szívünkhöz szól? Ismétlem, nem arról van szó, hogy elmebetegként hangokat hallunk. Észrevehetünk finom terelgetéseket. Ami történik velünk nem véletlen. Ha nem halljuk meg a halk, és szelíd hangot, nem engedelmeskedünk neki, később jöhetnek erősebb hangok, például egy betegség formájában.
Kívánom, hogy hallgassunk a halk, és szelíd hangra, szívünkre, lelkiismeretünkre!
Élvezzük a hangokat, amit a zene nyújt nekünk! A hangulatunk pedig legyen örömteli, nyugodt meghitt!
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: