A gazdálkodásról, általában, az anyagiakkal való bánás jut eszünkbe, de nemcsak a pénzzel, anyagi javakkal kell jól gazdálkodnunk, hanem az idővel, az energiával, a képességeinkkel, az egészségünkkel…

Mit is jelent gazdálkodni?
Mikor gazdálkodunk jól?
Ha, amink van, jól beosztjuk, hasznos dolgokra fordítjuk, megőrizzük, esetleg kamatoztatjuk. Az egyik szélsőséghez tartozik, aki csak gyűjtöget, raktároz, nem adna senkinek, még magától is sajnálja. Az ilyen emberre azt mondjuk, hogy zsugori.
Hallani néha olyan történetet, hogy valaki nagy szegénységben élt, és csak a halála után derült ki, hogy milyen gazdag volt, mennyi pénzt rejtegetett…

Akinek sok van, annak még több kell, a pénz által hatalmat érez a kezében. De a pénzt, és valójában semmit nem vihetünk magunkkal, csupán a jellemünket. Nézzünk meg egy bibliai történetet!

„ Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, aki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.” Luk 12:16-21.

Érdemes elgondolkozni rajta, hogy miben is áll a mi gazdagságunk. Baj, hogy vannak tartalékaink, hogy biztonságra törekszünk? Egy bizonyos szintig biztos nem. Valójában a gazdagság sem baj, vagy bűn. A lényeg az, hogy hol van a szívünk, ki az úr az életünkben. A pénz csak eszköz, ne emeljük céllá, ne az irányítsa életünket, ha kell, tudjuk elengedni! Mit mond Jézus a gazdag ifjúnak?

„Eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet.”

Ezt a gazdag ifjú nem tudta megtenni, de lelkében elszomorodott. A másik szélsőség, amikor nem felhalmozzuk, hanem szétszórjuk javainkat, mint a már említett tékozló fiú.
Ha jól akarunk gazdálkodni, kerülni kell a szélsőségeket, el kell hagyni azt, ami felesleges. Segíthet a tervezés, a háztartási napló, a napi, heti, havi, éves tervek. Van egy keretünk, amivel gazdálkodhatunk. Ez pénznél pl. lehet a havi fizetés, vagy időnél egy nap, egy hét… Érdemes fontossági sorrendet felállítani, hogy mi az, aminek feltétlenül bele kell férnie, mi az, ami fontosabb, mi az, ami nem baj, hogyha most kimarad, elmarad.

Nézzünk még egyéb példákat a gazdálkodásra!

A maratoni, szuper maratoni futók tudják, hogy be kell osztani az erejüket. Képesek lennének négy percen belüli kilométereket futni, de tudják, hogy 100-120 km-t kell megtenni, és olyan hosszú távon már nem menne. Ezért inkább lassabban kezdenek. Kevésbé tapasztaltaknál viszont előfordul, hogy nem jól gazdálkodnak erejükkel, energiájukkal.

Tehetségünkkel is gazdálkodhatunk. Kapunk többféle képességet, de hogy ezekkel mit kezdünk, az már rajtunk múlik. Lehet gyakorlással továbbfejleszteni, és mások szolgálatába állítani, de könnyen el is tékozolhatjuk lustaságunkban, vagy valami más ok miatt. Aki sikereket ér el pl. sportban, zenében, vagy egyéb területeket, az kapott tehetséget, és a tehetségével jól is gazdálkodott.

Az egészségünkkel is gazdálkodhatunk jól, vagy rosszul. Kaptunk egy bizonyos genetikai állományt, benne betegségekre való hajlamokkal. Van, aki ilyen szempontból szerencsésebb, van, aki kevésbé. De sok múlik azon is, mi hogyan gazdálkodunk, mit teszünk. Eltékozoljuk, ha egészségtelen életmódot folytatunk, ha dohányzunk, drogozunk, alkoholizálunk, túlsúlyosak vagyunk, keveset pihenünk, egészségtelen környezetben élünk.

Még egy fontos gondolat a gazdálkodásról. Minden, amin gazdálkodunk, valójában nem a miénk, Istentől kaptuk, hogy gazdálkodjunk, bibliai kifejezéssel, sáfárkodjunk rajta.

Jó gazdálkodást kívánok minden területen! A ránk bízott javakat őrizzük, osszuk be, fordítsuk hasznos célokra!