Visszatekintő írásunk témája az ózdi Ipari Park. A cikk a Munka-lap című érdekvédelmi folyóirat 2002. szeptemberi számában jelent meg.

Az 1985-95 közötti évtizedben megszűnt az ózdi régió munkahelyeinek fele. Kilencezer munkavállaló idő előtti nyugdíjazásával, az Ózdi Foglalkoztatási Társaság megalapításával az így kialakult emberi konfliktusok jórészét az adott pillanatban társadalmilag elfogadható módon kezelni lehetett. A munkanélkülivé vált rétegek valamint az iskolai tanulmányokat befejező fiatalok elhelyezkedési lehetőségei azonban rendkivül beszűkültek.

Az ózdi régió fejlődésének kulcskérdésévé vált a meglévő munkahelyek megőrzése, illetve az új munkahelyek teremtése. Ezért is kisérte fokozott várakozás a hajdani kohászati központ ujjáélesztését szolgáló, rehabilitációs jellegű ipari park létesítésére kidolgozott projektet. Az Ózdi Ipari Park koncepciója a kényszer és a meglévő adottságok kiaknázásának kombinációja.

- A kényszer abból fakadt, hogy a felszámolt- a város centrumában található Ózdi Kohászati Üzemek telephelyének nagyobb részén megszűnt a termelés, eróziónak indultak az ott lévő létesítmények, eszközök. Elkerülhetetlenné vált a felesleges létesítmények bontása, a környezeti ártalmak megszüntetése, a terület rendezése.

- Ezek a munkák- jelentős állami támogatással- foglalkoztatási lehetőséget teremtettek a korábbi munkahelyeiket elveszítő emberek százai számára. Az ipari park megvalósíthatósági tanulmánya célkitűzésként a terület rekonstrukciójával, a meglévő infrastrukturális adottságok kihasználásával, egy átsrukturált gazdasági szerkezet kialakítását, a foglalkoztatottság fellendítését jelölte meg. Az ipari park projekt egyik legfontosabb küldetése a munkahelyteremtés. Ha nem lenne a város közepén működő rehabilitációs ipari park, csak sokmilliárdos befektetéssel lehetne kialakítani egy olyan ipari struktúrát, ahol kis -és középvállalkozások sokféle szakmakultúrában foglalkoztathatnak magasan kvalifikált, dolgozni tudó munkaerőt.

- Az ipari park területén jelenleg már mintegy száz vállalkozás működik, amellyek acélipari termékek tovább feldolgozásával, szakipari tevékenységekkel, különféle szolgáltatások nyùjtásával foglalkoznak. Árbevételük meghaladta a tízmilliárd forintot, a foglalkoztatottak száma pedig az ezernégyszázat. A gyorsabb előrehaladást az elmúlt években nehezítette, hogy a hazai támogatási rendszer nem tett különbséget az úgynevezett barna - és zöldmezős ipari parkok között. Nem volt érdemi megkülönböztetés a tekintetben sem, hogy az ipari park kiépítése az ország milyen fejlettségű területén valósult meg. Szükség lenne az ipari parkok finanszírozási rendszerének olyan módosítására, amely különös tekintettel van a rekonstrukciós ipari parkok, illetve a feltörekvő térségek problémáira. Az ózdi ipari park elsősorban a kis -és középvállalkozzásoknak tud kedvező feltételeket biztosítani, melyekre -ismerve a helyi acélipari cégek működési gondjait is -égetően szükség van. Az ipari parkban létrejövő új munkahelyek tovább javíthatják Ózd eltartó képességét. Ezért fontos, hogy az ózdi ipari park projekt új lendületet kapjon és jelentősen hozzájáruljon a foglalkoztatás növeléséhez -hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Dr.Kormos Imre, az Ózdi Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója.

Hernádi János,az Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége elmöke megerősítette, hogy az egykori Ózdi Kohászati Üzemek 150 éves működése során biztosított munkát az Ózd és környékén lakóknak. A gyár fejlődésével párhuzamosan fejlődtek a lakóközösségek és ennek során Ózd 50 éve várossá alakult. Volt időszak, amikor a gyár több, mint tizennégyezer embernek biztosított munkát. Az 1990-es évek elején a gyáróriás megszűnt, az emberek döntő többsége elvesztette munkahelyét.

- Ebben a helyzetben a szakszervezet állápontja az volt, hogy az új munkahelyek megteremtéséig mindent meg kell tenni a működőképes egységek megmentése érdekében. Legfontosabb látszemnek tartottuk a Foglalkoztatási Társaság létrehozását a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében, s az első években 2500-2700 ember átmeneti foglalkoztatása valósult meg ebben a konstrukcióban.

- Kezdetektől támogattuk, hogy Ózdon a meglévő infrastruktúrára épülve jöjjön létre az ipari park, amely a régi gyár rehabilitációja mellett biztosítsa az új munkahelyek Ózdra telepítését. Természetesen igényünk volt az is, hogy kormányzati és városi segítséggel új munkahelyek létesüljenek. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az Ózdi Ipari Park helyi és kormányzati támogatása jóval kisebb mértékű volt a tervezettnél, így a várakozásainkkal szemben kevesebb új munkahely létesült. Igaz, arra büszkének kell lenni, hogy a több, mint száz kisebb és nagyobb vállalkozás jelenleg 1400 családnak biztosítja a megélhetését, ezáltal a térség legnagyobb foglalkoztatója. Változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy a helyi erőforrások mellett állami segítséggel rendeződjön a gyár rehabilitációja, hogy megteremtődjön az új munkahelyek fogadása, s ezzel a még jelenleg is nagyszámú munkanélküliek foglalkoztatása.

Józsa Zoltán,Munka-lap-érdekvédelmi folyóirat,
2002. szeptember