Az élethez, a megpróbáltatásokhoz, a küzdelmekhez erőre van szükségünk. Van-e elég erőnk? Honnan merítünk erőt? Milyen erő is kell hozzá?
Előfordul, hogy bízunk a saját erőnkben, aztán egyszer csak összeroppanunk, nem bírjuk tovább… Lehet, hogy ámítjuk magunkat, próbáljuk mutatni, hogy milyen erősek vagyunk, lehet, hogy van kívül egy kemény héj, egy magabiztos megjelenés… De belül?
A valódi erőt általában a gyengeségünkben találjuk meg, bármennyire is ellentmondásosnak tűnik ez. Akkor, amikor gyengék vagyunk, amikor össze vagyunk törve, rájövünk, hogy van egy erős, szerető hatalom, amihez fordulhatunk, ami erőt ad küzdelmeinkben. Hogyha jól mennek a dolgaink, talán észre se vesszük, büszkék vagyunk arra, amit elértünk, büszkék vagyunk önmagunkra. Ez veszélyes csapda lehet. Ha jól mennek a dolgaink, akkor is őrizzük meg az alázatunkat, vegyük észre azt, aki bajban van, és legyünk hálásak mindazért, amit kaptunk!
Képzeljük el magunkat, ahogy egy hatalmas óceánban úszunk! Ha gyengék vagyunk, vagy nem tudunk úszni, hamar elsüllyedünk. Ha erősek vagyunk, és jól tudunk úszni, messzebb eljuthatunk, de valójában nincs jelentősége, előbb-utóbb úgyis megfulladunk. Csak akkor van esélyünk, ha arra jár egy hajó, és kimentenek minket. Ez a „hajó” Jézus Krisztus. Ha elfogadjuk a segítségét, ha benne vagyunk, akkor megmenekülhetünk…
Isten nem úgy gondolkozik az erőről, mint mi, emberek.
„a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket;” 1Kor1:27 „Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.” 2Kor 12:9
Jézus nem a nagy tudású farizeusokat, törvénytudókat választotta tanítványaiul, hanem egyszerű, akár megvetett embereket, halászt, vámszedőt… A farizeusok tudásban és törvényben erősek voltak, minden szabályt betartottak.
„És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek. Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.” Mát 9:11-13
Nem abban állt a különbség a „bűnösök”, és a farizeusok között, hogy az egyik csoport valóban bűnös lett volna, a másik pedig nem, hiszen mindnyájan bűnösök vagyunk. A különbség abban áll, hogy van, aki tudatában van, bűnösségének, gyengeségének, és keresi Isten segítségét, és van, aki magát tisztának, erősnek tartja, és ő maga akarja megoldani a problémáit. De az óceánból nem tud kiúszni…
Fontos még azt is tudnunk, hogy aki erős, az nem erőszakos. Aki erős, az bátorít, segít másokat. Lehet, hogy olykor sír is, de aztán van ereje tovább menni…
Foglalkozzunk kicsit a testi erővel is! A fizikai erő edzéssel nagyon jól fejleszthető. Ha rendszeresen végzünk erősítő gyakorlatokat, akkor edzettebbek leszünk, jobban bírjuk a terheléseket. Ne panaszkodjunk, hogy mi gyengék vagyunk! A fizikai erő rajtunk múlik. Az izomerőn kívül kiemelném az állóképességet, és a lazaságot, ami szintén jól fejleszthető, és fontos az egészségünk szempontjából. Nem bírunk futni? Nem, ha nem gyakoroljuk rendszeresen. Persze lehetnek különböző betegségek, amik akadályoznak, de akkor is van speciális, személyre szabott megoldás. A testi erő fejlesztésénél is fontos azonban a mérték, túlzásba vinni, főleg szerekkel besegíteni, már szintén egészségtelen.
Végezetül ismét az Igéből szeretnék idézni: „Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.” Jak 5:8
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: