Vajon mi is a sorban állunk? Azt tesszük, amit a többiek? Azt, amit a világ diktál, amit most szokás, ami a divat? Lehet, hogy azt gondoljuk, nem, mi mások vagyunk. De miben áll a mi másságunk?

A Biblia nem sort említ, hanem széles utat, és keskeny utat. A széles út, amit én sornak neveztem. Ott van az emberek többsége. Mégis azt mondom: „Ne állj be a sorba!” Hogy miért ne? Erre a Szentírás ad magyarázatot.

„Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” Mt 7:13-14
Hogyan találhatunk meg egy utat? Ehhez térképre van szükségünk, vagy a mai modern időkben GPS-re. Esetleg valakire, aki útba igazít… Viszont nem biztos, hogy a jó irányt mutatja. Ha valamit sokan mondanak, az még nem biztos, hogy úgy van, hiszen sokan állnak a sorban.
Ha elmegyünk egy buliba, lehet, hogy körülöttünk mindenki alkoholt fogyaszt, energiaitalt iszik, dohányzik, vagy akár drogozik is… Attól, hogy ott mindenki azt teszi, még nem válik helyessé. Nagy lehet a nyomás, előfordulhat, hogy nehéz nemet mondani, mert könnyen úgy érezhetjük, hogy kilógunk a sorból. Részünk lehet gúnyos megjegyzésekben is.
Előfordulhat, hogy nem eszünk húst, esetleg más állati terméket sem… A társaság ezen is élcelődhet, vagy kaphatunk kioktatást, esetleg „tanácsokat”.
Lehet, hogy még iskolába járunk, és a mi osztályunkban nem „divat” a tanulás. Ha mi szorgalmasan tanulunk, mert céljaink vannak, könnyen megkaphatjuk a stréber jelzőt, és kilógunk a sorból. Azzal is kilóghatunk, ha olvasunk, és nem az okos telefonunkon lógunk egész nap.
Ugyanez megtörténhet a munkahelyen is, ha olyan a légkör, hogy mindenki igyekszik lógni. Ha mi rendesen elvégezzük a feladatainkat, könnyen „sztahanovistákká” válhatunk.
De kerülhetünk a hitünk miatt is kellemetlen helyzetbe, ha nem abban hiszünk, nem úgy gondolkozunk, mint a körülöttünk lévők.

Bármiről is legyen szó, ha valamiről meg vagyunk győződve, a társaság kedvéért ne álljunk be a sorba! Viszont, tanuljunk, tájékozódjunk, informálódjunk, hogy minél biztosabban el tudjuk dönteni, hogy melyik sorba állhatunk be, melyikbe nem. Tiszában vagyunk pl. azzal, hogy jelenlegi életvitelünkkel mennyit ártunk a környezetünknek? Talán soha nem gondolkoztunk el rajta… Mi csak azt tesszük, amit a többiek… Tisztában vagyunk azzal, amit Isten tanít nekünk? Talán még soha nem néztünk utána, mert a többiek se foglalkoznak ezzel…

Az, hogy nem állunk be a sorba, nem azt jelenti, hogy kimegyünk egy remetebarlangba, bezárkózunk a lakásunkba, vagy csak néhány hittestvérrel érintkezünk. Jézus Krisztus nem különült el a világtól, bement a bűnösök közé, és mégis tiszta maradt, nem állt be a sorba. A farizeusok viszont önmagukat tisztának tartották, nem vegyültek a tisztátalanok közé, mégis bűnösök voltak, mégis beálltak a sorba. Abba a sorba, amire az jellemző, hogy tele van önhittséggel, egóval, büszkeséggel, dicsekvéssel, kritikával, bűnös vágyakkal…

Fontos, hogy jól gondoljuk át, mi az, amihez tartozni akarunk, ki az, akit követünk. Nem biztos, hogy a hosszú sor a jó sor. Sőt…