Ózdi munkáskolóniák... érték - és örökségvédelem. Trianon előtt a vasgyár tulajdonosai fontosnak tartották szociokulturális szempontból is az egyedi építészeti megoldásokkal büszkélkedő telepek megépítését. A kolóniák az észak - borsodi város történelmi, ipartörténeti értékei. Óvni, védeni kell ezeket az építészeti ritkaságokat!
Kordokumentumnak is tekinthető ma már az alábbi cikkben szereplő kötet, mert a témája mindig aktuális lesz, marad.
A város gyökerei
Megmentik - e az ózdi kolóniákat?
Csontos Györgyi építész és Vass Tibor muzeológus közösen megírt, most megjelent " Ózdi munkáskolóniák ( 1861 - 1970 ) " című munkája a teljesség igényével térképezi fel az ózdi munkáslakások történetét, építészeti megoldásait, a város életében betöltött helyét. A kiadvány a Kráter Műhely Egyesület gondozásában jelent meg.
A fiatal építész 1990 - ben érettségizett az ózdi József Attila Gimnáziumban. A diploma megszerzése után az Építészmester Iskola mesterképzőjében tanult, s jelenleg a Finta Stúdió építésze. Több építészeti szakfolyóiratban publikál. Vass Tibor helytörténész, 79 éves, a Gyártörténeti Mùzeum igazgatója volt. Gazdag munkásságát 45 megjelent tanulmánya fémjelzi, ebbôl 5 könyv alakban került az olvasók kezébe. A társszerzők a könyv megírásáról, a történelmi háttérről nyilatkoztak lapunknak.
Csontos Györgyi : Próbáltuk a könyvet úgy megírni, hogy közérthető és szakmai is legyen. Remélem ez az egyensúly megvan végig a könyvben.
Vass Tibor : Ha a vasgyárat nem telepítik le 1846 - 47 - ben Ózdon, akkor nem tudnánk beszélni a munkáskolóniákról. A létrehozása szükségszerűvé vált, mivel ide kellett hozni a szakmunkásokat, mert az itteni lakosság földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel és erdei gyümölcsök gyüjtésével foglalkozott. Olyan személyek telepedtek le, akiknek a gyár boztosította a kolónialakásokat, amit munkáskolóniának, lakótelepnek is neveztek.
- Mikor kezdődött a munkáskolóniák építése?
Vass Tibor : 1861 - ben kezdődött és 1970 - ben fejeződött be. Az eltelt 110 év alatt a régi típusú lakások helyett modernebbeket, újabbakat kellett építeni.
Csontos Györgyi : A legértékesebb kolóniák még megvannak. Az viszont sajnálatos tény, hogy az emberek nem állnak neki a kolóniákat felújítani, de megértem a megélhetési gondok miatt. Ezt a problémát városi szinten kellene kezelni.
- Milyen mélységben törekedtek a téma feldolgozására?
Vass Tibor : Húsz évvel ezelőtt elkészítettem az ózdi munkáslakásoknak és a lakásbelsők történeti munkáját, de nem építész szemmel. Dobosy László, a Városi Múzeum igazgatója hívta fel Csontos Györgyi figyelmét a munkáskolóniákról készült anyagra. Ő ezt építész szemmel bővítette, s egy év leforgása alatt, idén tavaszra állt össze az egész mű. A fő gond az volt : hogyan tudjuk közkinccsé tenni? Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra : mentsük meg az ózdi kolóniákat, mert a szegény nyugdíjas embereknek nincsen arra lehetőségük, hogy a lakásukat felújítsák.
- Mi motiválja a szerzőt ilyen témájú kiadvány készítésekor?
Vass Tibor : Az ózdi helytörténet, így az iparvasút története is sok embert érdekel. Különleges volt a hétesi fogaspálya, a vasút története. Ennek az óhajnak akarok eleget tenni a következő könyvvel, ha lehet, még ebben az esztendőben.
Csontos Györgyi : Az volt a felhajtóerő e könyv elkészítésében, hogy mint ózdi származású építész, ezeket az épületeket együttesen fontosnak tartom, kellőképpen érdekesnek látom. Felvállaltam bizonyos munkát annak érdekében. Az értékmentéshez helyi és központi akarat is kellene. Tapasztaltam, ha " feldobódik " egy ilyen téma, lelkesednek az emberek. Én optimista vagyok.
Forrás : Déli Hírlap, 2001. július 18. - Józsa Zoltán
Tisztelettel!
Józsa Zoltán
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
- Az Ózdi Rendőrkapitányság befejezte az ügy vizsgálatát...
- Sikerrel lezajlott az I. Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltózenekari Találkozó...
Címlapon: