"Az Ózdi FinomhengermĹą a századfordulós Ózd központját képező Törzsgyár nyugati részébe települt az elavult forrasztó -és kavaróüzem helyére. A gyárterület kerítéssel körülvett, zárt ipari terület, egyfajta zárvány a várostestben." (forrás:mĹąemlékem.hu). - Józsa Zoltán 2002-ben megjelent cikke a "Visszatekintés" rovatunk mai témája.

Vitkó István: "A megegyezés hívei vagyunk,és dolgozni szeretnénk"

A finomhengermĹąi sorozatok a XX. század elején épültek, s 1913-1915 között az Ózdi Kohászati Társaság legfiatalabb üzemeként kezdte meg mĹąködését a FinomhengermĹą. Ma is speciális hengerelt termékeket állítanak elő.1989 után nagy változások történtek Ózdon, mivel az Ózdi Kohászati Üzemek válságba került.1991 júliusában alakult meg hazánk első dolgozói többségĹą társasága, a FinomhengermĹą Munkás Kft. 2,1 millió törzstőkével, mely összegből 1,1 millió forintot a közel 500 dolgozó adott össze. Az anyavállalat,az ÓKÜ pedig a 48 százaléknyi üzletrész fejében a termelő-berendezéseket adta. Sok munkával,lemondással és minimális állami támogatással a cég talpon maradt, az Ózdi Kohászati Üzemek részét a Munkás Kft.megvásárolta, így az 100 százalékos dolgozói tulajdonba került. A mĹąködés stabilizálása érdekében később az ÁPV Rt. 75 millió forint tőkeemelést hajtott végre, a dolgozói tulajdon aránya 12 százalék lett.

Ukrán többségi tulajdon

2002. elején került a cég ukrán többségi tulajdonba, s azt az igéretet kaptuk, hogy folyamatos lesz a bugaellátás, nekünk csak dolgozni kell. A minimálbér emelésekor a fizetések "összetorlódása" miatt kompenzációt kértünk,9,5 százalékot kaptunk,Vaszylenko Volodymyer ügyvezető igazgató úr szerint pedig 10,5 százalékot. A tulajdonosváltás után figyelmeztettem Vaszylenko urat, hogy rendezze a munkaügyi viszonyokat, kössön egyéni munkaszerződést minden dolgozóval, kerüljön rendezésre az állománytábla is. Ez nem történt meg. Javaslatot tett a szakszervezet a betegállományban lévők, valamint a fizetett szabadság kiadásának kérdéseire is. 2002.márciustól szeptemberig négymĹąszakos munkarendre tért át az üzem a korábbi három mĹąszak helyett - mondta a Munka-lap érdeklődésére Vitkó István szakszervezeti titkár.
Még az előző ügyvezetés idején 2001 novemberében állt át a Munkás Kft. a négymĹąszakos munkarendről 3 mĹąszakos termelésre, de akkor a 20%-os folyamatos mĹąszakpótlék beépítésre került a dolgozók alapbérébe. A szakszervezeti vezető tájékoztatása szerint áprilisban az ukrán tulajdonos azt kérte, hogy havi 5000 tonnát termeljenek.

5300 tonnát állítottak úgy elő, hogy sok munkâs 10-11 napot dolgozott. Ez olyan formában került rendezésre, hogy a dolgozók bizonyos részének kifizetésre kerültek a plusz napok,mások pedig szabadnappal "lecsúsztatták". Megfogalmazása szerint azonban hiába hengereltek 5000 tonnát, az áruraktárba került,s nem igazán volt rá vevő. Közben a szakszervezeti titkár a kezembe adta annak a levélnek a másolatát, amelyet november 14-én küldött Szőke Károly, a Vasas Szakszervezeti Szövetseg elnöke Dr.Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter részére. A levél emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedben jelentős kapacitáscsökkenés következett be a hazai acéliparban, mivel Magyarország mennyiségi korlátozást vállalt az acéltermékek előállításában. Másrészt leépítette az állami támogatásokat és a piaci folyamatokra bízta a hazai acélipari vállalkozásokat. Az érdekvédelmi szövetség állâspontja ertelmében indokolt, hogy állami támogatás hiányában a hazai acélgyártók legalább a vámpótlékok által nyújtható védővámok hatályban tartásával kapjanak segítő védelmet. Ez a gazdaságosság, valamint a foglalkoztatás tekintetében egyaránt a stabil mĹąködés fenntarttását szolgálja.

Kompenzációs tárgyalások

A három mĹąszakra való áttérés azt jelentette, hogy a dolgozók havi keresete nettó 10 ezer forinttal csökkent, elestek ugyanis a 20%-os mĹąszakpótléktól, ezért kértük a kompenzációt. Közben tárgyaltunk a munkaügyi miniszterrel, aki megerősített bennünket abban,hogy a cég csak úgy kaphat támogatást, ha rendeződnek a munkaügyi viszonyok. A cég a szakszervezet által véleményeztetett pályázatot nyújt be, s a kollektív szerződés is rendben van. Október 1-jén a kompenzâcióról folytatott tárgyaláson részt vett Bodnár József, a Vasas Szakszervezet Borsod megyei titkára is, valamint a Vasas Szakszervezet alelnöke, Balogh Béla,s úgy álltunk fel, hogy minden rendben van. Megegyezésre jutottunk a kompenzáció mértékében és csak aláírjuk a legépelés után. A megállapodás nem került aláírásra, az ügyvezető közölte, hogy számára nem előnyös ez a szerződés. A szakszervezeti titkár hangsúlyozta, hogy az ügyvezető 2003.január elsejével felmondta a kollektív szerződést, ami a törvények szerint jövő év március 31-ig hatályban van. Megerősítette: nem fogadható el, hogy a dolgozókat sújtó megszorító intézkedések történjenek, így a délutános és éjszakás pótlék, a felmondási idő és a vegkielégítés időtartamának csökkentése, valamint az étkezési hozzájárulás megvonása a kollektív szerződés lejárta után.

MunkásgyĹąlések

Vitkó István arról is tájékoztatott, hogy az ügyvezető október elején tartott egy úgynevezett munkásgyĹąlést, ahol a vezetőktől a mĹąszakvezetőkig bezárólag vettek részt,ahol próbálta megmagyarázni, hogy mit akar megszüntetni a kollektív szerződésből, mert "amiért a dolgozók nem dolgoznak meg, azért ő nem fizet". Erre az eseményre a szakszervezet nem kapott meghívót, a vezetőkön kivül a munkások nem képviseltették magukat. A finomhengermĹą szakszervezete november 16-án munkásgyĹąlést rendexett,ahol Bodnár József mellett a 481 dolgozóból jelen voltak 250-300-an.
A gyĹąlést az eddigi eredménytelen tárgyalâsok miatt hívtuk össze és a kompenzációra tett javaslatunkat aláírásgyĹąjtéssel (255 fő) , valamint jelenlétükkel nyomatékosították a dolgozók. Szóban es írásban is meghívtam Vaszylenko urat, de őt meghatalmazottja, Oleg Boleus kereskedelmi-és marketing osztályvezető képviselte. Elmondtam a jelenlévőknek a sikertelen tárgyalás történetét,valamint azt, amivel nem tudunk egyetérteni. A kollektív szerződés olyan pontjait mondták fell, amelyek az ügyvezető véleménye szerint privilégiumot jelentenek a magyar dolgozóknak. Az osztályvezető döntési joggal nem rendelkezett, így új időpontot kértünk a tárgyalás folytatására. Fenntartjuk a tárgyalási szándékot, s mert három munkanapot adtunk arra, hogy tárgyaljunk, mi adtunk "kedvezményt". Oleg Boleus úr úgy érvelt a gyĹąlésen,hogy a dolgozók követelésének az ügyvezető helyt adni nem tud.Bodnár úr felajánlotta az egyeztetési tárgyalâsokat döntőbíró segítségévell. A munnkâsgyĹąlés felhatalmazott bennünket arra, hogy tárgyaljunk,de ha nem jutunk egyezségre, akkor tovább kell lépni, s a figyelmeztető sztrájk sem kizárható lépés. A megegyezés hívei vagyunk,és dolgozni szeretnénk.

Szakszervezeti koncepció

A szakszervezet kidolgozott egy koncepciót, amely Vitkó István megfogalmazása szerint olyan, ha a cégvezetés "belemegy", akkor a vállalat is jobb "színben"fog feltĹąnni, s a dolgozók is elfogadják. Ha nem tudnak megâllapodni,ez a probléma tovább fog fekélyesedni. Az volna a célszerĹą,ha a munkaügyi minisxter és a kormány is arra törekedne, hogy Ózdon minél hamarabb munkahelyeket teremtsenek. Hogy az embereket át lehessen képezni, legyen alternatívája a munkavállalóknak.

Józsa Zoltán
Munka-lap, Munkavállalók érdekvédelmi folyóirata,
2002.december