Az ENSZ 1992-ben nyilvánította a fogyatékos emberek nemzetközi napjává december 3-át, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékkal született, illetve betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

A fogyatékosság a gének hibájából vagy baleset, betegség miatt bekövetkező testi, érzékszervi vagy értelmi károsodással járó állandó, esetleg átmeneti funkcionális korlátozottság. Az így élők száma világszerte mintegy 650 millió főre tehető, közülük 400 millióan a fejlődő országokban élnek, gyakran emberhez méltatlan körülmények között. Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát.

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadott el egyezményt a fogyatékkal élők jogainak védelméről, amely 2008. május 3-án lépett hatályba. Magyarország az elsők között csatlakozott az új egyezményhez. A mintegy 50 fejezetből álló konvenció megköveteli a csatlakozó országoktól, hogy fokozatosan könnyítsék meg a hátrányos helyzetűek részvételét a közlekedésben, az oktatásban, a munkában, a kikapcsolódásban, és törvényben kell tiltaniuk a fogyatékkal élők bármilyen megkülönböztetését, törölniük kell jogrendjükből a hátrányos megkülönbözetést tartalmazó jogszabályokat.
Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jelnyelven, Braille-írásos verzióban, az értelmi fogyatékosok számára könnyített változatban is hozzáférhető.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságra, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésre, valamint a közösségi életben való részvételre. (A fogyatékkal élők száma az Európai Unióban (EU) mintegy 80 millió, a lakosság 15 százaléka.) Az EU 2010-ben fogadta el tíz évre szóló fogyatékosügyi stratégiáját, kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra akadálymentes Európát teremt, 2011-ben megerősítette a valamennyi tagállama által aláírt, a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt.

Magyarország már kialakította az egyezménynek megfelelő jogszabályi környezetet. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi törvény célja és alapelvei megegyeznek a konvenció cikkeivel, 2006-ban elkészült az országos fogyatékosügyi program.

A megváltozott munkaképességűek, a fogyatékkal élők elsősorban nem segélyekből, hanem saját munkájukból szeretnének megélni, foglalkoztatásuk azonban többletfeladatokat ró a munkáltatóra. Az Országgyűlés 2011-ben elfogadta a megváltozott munkaképességű emberek ellátásának átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnt, a megváltozott munkaképességűek 2012-től rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak.