Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává.

Annak emlékére nyilvánították ünneppé ezt a napot, hogy 1991. május 3-án tették közzé a "Windhoek Nyilatkozatot", amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg.

E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzésük során meggyilkolt, illetve munkájukban akadályozott újságírókról. A sajtószabadságot először a francia Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozatában deklarálták, állampolgári jogként az 1791. évi francia alkotmány rögzítette, azután került be más országok alkotmányába. Magyarországon az 1848. évi XVIII. tc. törölte el a cenzúrát és nyilvánította ki a sajtószabadságot.
(Március 15-e a Magyar Sajtó Napja is.) A sajtószabadság fogalmát leggyakrabban a szabad szólás és a szabad tájékozódás jogaként, azaz a cenzúra hiányaként és a sokszínű sajtó és média hozzáférhetőségeként is definiálják. Az ENSZ annak érdekében is nyilvánította ezt a napot ünneppé, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására.

Két független és pártsemleges nemzetközi szervezet, a washingtoni székhelyű Freedom House (FH) és a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontiere, RSF) is foglalkozik azzal, hogy a világ országait rangsorolja a sajtószabadság mértéke alapján. Mindkét szervezet az évenként közreadott jelentésében értékeli az egyes országok sajtójának szabadságát. Az FH 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója, ennek alapján szabad, részben szabad és nem szabad kategóriákba sorolja az országokat.
A szervezet 2013 januárjában közreadott Szabadság a világon 2013 című jelentése 90 országot minősített szabadnak, köztük hazánkat is. Összesen 58 ország került a "részben szabad", 47 pedig a "nem szabad" kategóriába. Ez utóbbiak közül a dobogó legalsó fokán Eritrea, Egyenlítői Guinea, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán, Szíria, Türkmenisztán áll. Az RSF szintén 2013 januárjában adta ki a 179 országot rangsoroló jelentését.
A lista elején az észak-európai országok (Finnország, Hollandia, Norvégia) állnak, a sereghajtók pedig továbbra is "a sajtót teljes mértékben ellenőrző diktatúrák", Észak-Korea, Eritrea és Türkmenisztán, Magyarországot a 2011-es 40. helyről az 56. helyre sorolta vissza. Az 1950-ben alapított Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) 1997 óta statisztikát vezet az újságírók ellen elkövetett gyilkosságokról. 2012. novemberi jelentésük szerint az évben 119 újságíró halt meg hivatása gyakorlásával összefüggésben, s ez volt a legmagasabb szám 1997 óta.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete, az UNESCO 1997-ben díjat alapított a sajtószabadságért. A kitüntetés Guillermo Cano kolumbiai újságíró nevét viseli, aki életével fizetett a kolumbiai drogbárók üzelmeit leleplező írásaiért.