Ózd internetes közéleti magazinja - ma: 2018. november 14. szerda - Aliz napja van.
Keresendő kifejezés:
Jeles napok
OKTÓBER 6. – AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA
Ózdi Magazin | 2017.10.06. |



1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost a magyar kormány miniszterelnökét. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly és egy főtisztje Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon.


A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba.

AZ ARADI VÉRTANÚK KIVÉGZÉSÉNEK NAPJÁt 2001-ben a 237/2001.( .(XII.10.) kormányrendelet alapján NEMZETI GYÁSZNAPpá nyilvánították.

A 13 ARADI VÉRTANÚ

Aulich Lajos vezérőrnagy – 56 éves

Pozsonyban született német anyanyelvű polgári családban 1793. augusztus 25-én.

Katonai pályafutását hadapródként kezdve 19 évesen kezdte. Az 1813-14-es hadjáratban részt vett a lipcsei csatában. 1848 áprilisáig a császári és királyi hadseregben szolgált, 1847–1848-ban ő volt az utolsó rendi országgyűlést biztosító zászlóalj parancsnoka. A szabadságharc kitörését követően a 2. gyalogezred zászlóaljparancsnokaként részt vett a délvidéki hadjáratban; helytállásáért ezredessé léptették elő. Később a feldunai hadsereghez vezényelték, melynek Görgey Arthur volt a parancsnoka, aki hamar bizalmába fogadta, és dandárparancsnokká nevezte ki. Tábornoki előléptetését a kápolnai csata előtt kapta meg, és a 2. hadtest parancsnokának nevezték ki. Részt vett az isaszegi csatában és Buda visszavételében is, mely után reumatikus fájdalmai gyógyításának idejére felmentését kérte. Amikor Görgey lemondott a hadügyminiszteri tisztségről, utódjául őt nevezték ki, így 1849. július 14-étől a szabadságharc utolsó hadügyminisztere volt. Mikor az aradi várbörtönben a kirendelt minorita lelkész október 5-én délután két órakor kivégzése előtt utoljára meglátogatta, gyertyaláng mellett Horatius költeményeit olvasta. A lelkészt szivarral kínálta volna, de látva, hogy már csak egy szál van, ezt mondta: „Sajnálom, ezzel meg nem kínálhatom, kell a reggeli útra.” Szerény, nyugodt, határozott ember volt, szigorú és igazságszerető parancsnok, megbízható és körültekintő beosztott. Magyarul nem tudott, de a magyar alkotmányra tett esküt mindhalálig megtartotta ez az idősödő agglegény ember. Tisztelettel hajolt meg előtte még Karl Ernst perének hadbírája is: kiváló embernek nevezi. Ő volt a legidősebb aradi mártír.

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”

Damjanich János vezérőrnagy – 45 éves

Horvátországban, a Sziszek-Moslavina megyében levő Staza nevű településen született 1804. december 8-án egy szerb katonacsaládban. Hatalmas termetű ember, szinte herkulesi erővel. 1848 áprilisában rendreutasítja hadosztályparancsnokát, a magyarokat és Kossuth Lajost szidalmazó Haynau altábornagyot, amiért az olasz frontra vezénylik. Hamarosan visszaérkezett Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor, 1848 júliusától már őrnagyi rangban szolgált. Kiváló parancsnok, akiért rajonganak a katonái. A harctéren józan, gyakorlati eszével, vállalkozó kedvével, szívós kitartásával és személyes vitézségével minden rábízott feladatot mintaszerűen megoldott. 1849 márciusától a 3. hadtest parancsnoka lett. A tavaszi hadjárat több jelentős ütközete fűződik a nevéhez. Ő volt az aradi vár utolsó parancsnoka. Utolsó előttiként végezték ki.

„Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!"

Cserneki és tarkeöi Dessewffy Arisztid vezérőrnagy – 47 éves

1802. július 2-án született Abaúj Vármegyében a Kassai kerületi Ósvacsákányban (ma Szlovákia) magyar nemesi családban. 18 éves korában jelentkezett Radetczky huszárezredébe, és 20 évet szolgált a császári seregben. A napóleoni háborúkat követően 1839-ben mint kapitány nyugdíjaztatta magát. 1848. szeptember 22-étől őrnagyként részt vett a Sáros vármegyei nemzetőrség megszervezésében. Részt vett a budaméri és a kassai ütközetben. Klapka György parancsnoksága alatt részt vett a felső-tiszai hadtest újjászervezésében, majd dandárjával kiválóan szerepelt a Tisza mentén vívott győztes ütközetekben. részt vett a Kápolnai csatában és a tavaszi hadjárat ütközeteiben. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, majd átvette a IX. hadtest parancsnokságát, és egyben megkapta vezérőrnagyi kinevezését. seregével kiválóan szerepelt a turai ütközetben. Ezt követően a Szeged környékén összpontosított magyar főerők lovassági főparancsnoka, majd augusztustól ismét a IX. hadtest parancsnoka lett. mivel Karánsebes mellett a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, Haynau az ítéletet később „kegyelemből" golyó általi halálra változtatta.Kiemelkedő volt személyes bátorsága: „Nekem a halál semmi"- volt a szavajárása. „ Csoda, hogy minden magyart ki nem irtottak a Habsburgok háromszáz év óta"- mondta a siralomházban, majd mély álomba merült. „Tiszta lelkiismeretem van, az hagyott aludni"- mondta az őt kísérő papnak, majd teljes nyugalommal állt a kivégző osztag elé. Másodikként végezték.

„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

Kiss Ernő altábornagy – 50 éves

Temesváron 1799. június 13-án született egy gazdag magyar-örmény családban. Katonai pályafutását a bécsi Theresianum elvégzése után, 1818-ban a császári hadsereg egyik utászezredében kezdte. 1845-ben a 2. Hannover huszárezred parancsnoka, több magas külföldi kitüntetés birtokosa. Rendkívül bőkezű, szívesen adott kölcsönöket tiszttársainak. Egyik adósa volt, akkori parancsnoka, Haynau altábornagy.Kitűnően képezte ki katonáit, nagyvonalú gondos parancsnok volt. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem. A honvéd hadseregben elsőként - vezérőrnaggyá nevezték ki és átvette a bánsági hadtest parancsnokságát. De hiába volt kitűnő huszártiszt, egy hadtest vezetése meghaladta katonai képességeit. Pancsovai veresége után felmentették és az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett. Halálos ítéletét kötél általi halálról golyó általi halálra módosították, mert császáriak ellen harcoló csapatokat nem vezényelt. Kivégzésekor nem engedte bekötni a szemét. Az eldördülő sortűz csak megsebzi a vállán; többen úgy emlékeztek vissza, hogy saját maga vezényelt újra tüzet a megzavarodott kivégzőosztagnak.Nyolcadik volt a kivégzettek sorában, negyedik a kötél által kivégzettek közül.

"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

Knezic Károly vezérőrnagy – 41 éves

Horvátországban Belovár-Bilogora megyében, Veliki Grđevac (Nagygordonya) községben született 1808. szeptember 6-án egy határőrvidéki katonacsalád gyermekeként.. 1824- től volt katona, a negyvenes években Galíciában szolgál. Egy igazi republikánus, aki a forradalmi eszmékhez való eljutását így magyarázta „ Galícia nyomorúságában szülemlett meg az én — minden áldozatra kész önérzetem, hol is a Metternich-politika erkölcstelenségét, majd meg a nemesség esztelen könyörtelenségét és az ezáltal elvadult lengyel népnek kegyetlenségét színről színre látva lelkiismeretem felzúdult, s lelkemben egy jobb kor utáni vágy ébredt fel". A tápióbicskei csatában ő foglalta el a Tápió hídját.Katonai sikereinek köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán, Damjanich János lábtörése után tábornokká és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki, e minőségében vett részt Buda ostromában. Kossuth Erdély kormányzójának posztját szánta neki, azonban a hadi események romlásával egy rögtönzött hadosztály élére került. Kötél általi halálra ítélték, negyedik volt a kivégzettek sorában.

"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

Láhner György vezérőrnagy – 54 éves

A Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában levő Necpálon született német polgári családban 1795. október 6-án. Katonai pályáját a császári hadseregben kezdte 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy. A szabadságharc idején a Hadügyminisztériumban dolgozik, a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása a feladata. Az ő nevéhez fűződik a nagyváradi ágyú- és fegyvergyár felállítása. Ezért mondta Kossuth, hogy Nagyvárad, „a magyar Birmingham". Nehéz körülmények közt is eredményesen, nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel látta el munkakörét. Közmegbecsülésnek örvendett és nélkülözhetetlen ember volt, a magánéletben pedig példás és szeretetreméltó családapa. A vészbíróság kötél általi halálra ítélte, harmadiknak végzett vele a hóhér, születésnapján.

"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!"

Lázár Vilmos ezredes – 32 éves

Nagybecskereken született 1817. október 24. egy magyar-örmény nemesi családból. A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34. gyalogezred hadnagyaként szerelt le, majd feleségével, báró Revitzky Máriával zempléni birtokára költözött, és gazdálkodott. 1847-ben az Első Magyar Központi Vasútnál lett főpénztáros. 1848-as forradalmi események hatására jelentkezett a győri 39. honvédzászlóaljhoz. Miután kiváló képességű parancsnok volt, gyorsan emelkedett a ranglétrán. Az északi hadsereg legjobban bevált alparancsnoka volt, józan, nyugodt és bátor tiszt. Legjelentősebb haditetteit a Felvidék védelmében hajtotta végre. Bem tábornok ezredessé léptette elő és megbízta a IX. hadtest parancsnokságával. Csatát vesztett seregével Lugos irányába vonult és a császári csapatok előtt tette le a fegyvert. Kötél általi halálra ítélték, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek adta meg magát, és csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes, Ernst és Moser hadbírók javaslatára Haynau az ítéletet "kegyelemből" főbelövetésre változtatta. Őt végezték ki először.

"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly vezérőrnagy – 30 éves

A hesseni nagyhercegségben Ilbenstadtban született 1819. április 11-én, egy elszegényedett főnemesi család gyermekeként, édesapja Frigyes, Leiningen-Westerburg hercege. Amikor jelentkezik a honvéd seregbe számosan gyanakvóan figyelik, hiszen három testvére az osztrák hadseregben szolgált, de már az első csatákban bebizonyosodik, hogy milyen kiváló katona. Gyorsan át tudta tekinteni a bonyolult helyzeteket. Magyar katonái lelkesedtek érte, pedig csak néhány szót tudott magyarul. Ahogy Damjanichtól tanulta a téli hidegben a katonái között aludt, az ő menázsijukat ette, s ha tábortüzet gyújtottak nevetve tűrte csipkelődéseiket, hibás magyar akcentusának kifigurázását. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka lett. Barátainak tudhatta Damjanichot és Görgeit. A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, ezért a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna. Aradi őreit megvesztegetve elérte, hogy kivégzésekor magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse. Kötél általi halálra ítélték, a hatodik volt a kivégzettek sorában.

"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."

Nagysándor József vezérőrnagy – 46 éves

Nagyváradon született1804.október 17-én egy vagyontalan nemesi családban. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte; az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált. 1844-ben mint kapitány vonult nyugállományba.1848-ban szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. A déli harcokban való teljesítményéért ezredessé léptették elő. Részt vett a nagysarlói és a komáromi csatában. Ezután Torontál vármegyébe vonult, sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. Damjanich harmadik hadtestével részt vett a szolnoki, isaszegi és váci csatákban, ekkor léptették elő tábornokká. Görgey Artúr táborában harcolt Buda ostromában, az elsők között tör be a várba. A hadbíróság kötél általi halálra ítéli, ötödikként végezték ki.

"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."

Lovag Poeltenberg Ernő vezérőrnagy – 41 éves

Bécsben született 1808. február 20-án egy nagybirtokos nemesi családból. A 4. huszárezred kapitánya, amikor 48-ban az ezredet Magyarországra vezénylik, ahol leteszi az esküt az alkotmányra. Ő, aki magyarul szinte csak káromkodni tudott, így határozta meg érzéseit: "Csak a nyelvem német, a szívem magyar, mert a szabadságért dobog". Augusztus elején a kormány őt küldte követségbe az orosz táborba. Görgey bizalmasaként az orosz ígéretek hallatára az oroszok előtti fegyverletétel buzgó szószólója lett. Aradon szidták is ezért fogolytársai, amikor kiderült, hogy az oroszok nem tudják szavatolni a tábornokok életét, ő pedig rettenetes lelkiismeret furdalással viaskodott. A kivégzés reggelén a lőpor és golyó általi halálra itélt vértanúk után sorrendben az ötödikként, a kötél általi halálra itéltek közül elsőként őt akasztották fel.

„Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje."

Schweidel József vezérőrnagy – 53 éves

A Vajdaságban, a mai Szerbia Nyugat-bácskai körzetében levő Zomboron született 1796. május 18-án egy vagyontalan német polgári család gyermekeként. A 4. huszárezred tisztje, amikor Magyarországra vezénylik. Leteszi az esküt az alkotmányra, és több alkalommal kitűnik bátor helytállásával. Buda visszafoglalása után a főváros, majd a kormány mindenkori székhelyének helyőrség parancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt, de Haynau, aki tiszttársa és korábban barátja volt, elutasítja a kérvényt. Ő volt a negyedik golyó által kivégzett vértanú. Amikor a kivégző osztag elé állt, kezében azt a feszületet tartotta, melyet mindenkor, a csatákban is magával hordott. A vérével befröcskölt keresztet kísérő papja eljuttatta honvéd kapitány fiának, aki szintén az aradi várban raboskodott.

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."

Török Ignác vezérőrnagy – 54 éves

Gödöllőn született 1795. június 23-án egy kisbirtokos magyar nemesi családban. Mérnökkari akadémiát végzett, az erődítés tanára volt a magyar testőrségben. Tanítványa volt Görgei Artúr és Klapka György. Ő volt a Komáromi erődítmény parancsnoka 1849 áprilisáig. Ezután az utászkar és az erődök főfelügyelője lesz. Barátságos, szelíd ember volt, akinek nem mindennapi hadmérnöki képességei voltak. A hadbíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. Kötél általi halálra ítélték, hatodikként - a kötél által kivégzettek között másodikként - végezték ki.

"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."

Hernádvécsei és hajnácskői gróf Vécsey Károly vezérőrnagy – 45 éves

Kelet-Közép-Lengyelországban, a Mazóviai Vajdaságban Rzeczniówban született 1803. november 24-én. Nagyapja 1789-ben megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet és altábornagy lett, édesapja Vécsey Ágoston lovassági tábornok, a Katonai Mária Terézia-rend tulajdonosa, a bécsi Magyar Nemesi Testőrség utolsó parancsnoka volt. Egyik nővére Bécsben udvarhölgy, Ferenc József egyik nevelője. 1848-ban huszárezredével harcol a szerb felkelők ellen. 1849 januárjában erélyes fellépésével meggátolta, hogy az ijedt parancsnokok bácskában szétzüllesszék a csapatokat. A szolnoki csata után összeveszett Damjanichcsal és Kossuth az arad-temesvári ostromsereg, az V. hadtest vezényletével bízta meg. 1849 június végén elfoglalja Aradot, és épp Temesvár ostromához kezd, amikor a szabadságharc összeomlik. A hadbíróság Vécsey esetét különös szigorral kezelte. Kötél általi halálra ítélik, őt végezték ki utoljára.

"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."

DAMJANICH JÁNOS IMÁJA

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.

LÁZÁR VILMOS LEVELE FELESÉGÉNEK

Arad, október 5-én 1849. estve

Kedves szentem, egyetlen Marim! Mindenem e földön! Egy sejtelem mondja nekem, hogy holnap reggel, mielőtt még egyszer láthatnálak – elvérzettem – és velem több becsületes, derék bajtársaim! Marim! Te, aki szívem minden hézagját bírtad, Te magad maradsz e földön. Te voltál mindenem, Te leszesz utolsó sóhajtásom. De marad még neked egypár jó embered, és az én és a Te szegény gyermekeid. Ezekben találd fel minden földi boldogságodat, ezekben összpontosítsd szeretetedet, és az Isten kebledbe fogja önteni a vigasztalás malasztait – és arra törekedj is, ezt kívánja nyugodalmam a másik világon, melynek rejtélyei előttem nemsokára megnyílnak!

RÁCZ SÁNDOR JÓZSEF: KONCEPCIÓS ELEMEK AZ ARADI VÉRTANÚK PÖRÉBEN

Koncepciós per volt-e az aradi vértanúk elleni eljárás? Hiszen a vádlottakat nem vádolták el nem követett cselekedetekkel. Viszont az ítéletek már az eljárás előtt készen álltak, és messzemenően kérdéses volt az ítéletek jogi megalapozottsága is.

1849. augusztus 13-án Világosnál a Görgei Artúr vezette magyar hadsereg megadta magát az orosz hadsereg egyik vezérének, Rüdiger lovassági tábornoknak. A magyar fővezér és tisztjei azért is döntöttek az oroszok előtti megadás mellett, mert abban reménykedtek, hogy a cár és fővezére közbenjárnak a magyar hadseregben szolgáló volt cs. kir. tisztek életének biztosításáért.

Paszkevics tábornagy és Miklós cár eleget is tettek ennek a várakozásnak. Paszkevics levélben szólította fel a kegyelem gyakorlására I. Ferenc József császárt, Schwarzenberg miniszterelnököt és Haynau táborszernagyot, a cs. kir. hadsereg fővezérét. A cár a fiát, Sándort küldte Bécsbe, hogy kegyelemadásra szólítsa fel szövetségesét. Mindhiába. Az oroszoknak csak azt sikerült elérniük, hogy a császár és miniszterei - fogcsikorgatva - kegyelmet adtak a "legbűnösebb" tábornoknak, Görgeinek. A többiek sorsával kapcsolatban csak semmire sem kötelező, de kevés optimizmusra okot adó nyilatkozatokat kaptak.

A 30 magyar tábornok közül 15 került a szövetségesek kezére. Közülük Görgei és a Pétervárad feladásáért amnesztiában részesített Kiss Pál kerülte el a hadbírósági eljárást. Két tábornok, Gaál Miklós és Pikéty Gusztáv csak hetekkel később jutott a cs. kir. hatóságok kezére.

A szabadságharc résztvevői elleni eljárás, a megtorlás gondolata már 1848 novembere óta foglalkoztatta az osztrák hatóságokat. Az uralkodó és Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy, a cs. kir. hadsereg fővezére által kiadott kiáltványok és rendeletek azonban főleg a magyar politikai vezetés, az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés tagjait fenyegették súlyos retorziókkal. Windisch-Grätz a magyar hadseregben szolgáló volt cs. kir. tiszteket rendre felszólította a közös zászlóhoz való visszatérésre, utoljára 1849 januárjában. A kortársak azonban meglepve tapasztalhatták, hogy a cs. kir. fővezér a képviselőket viszonylag rövid igazoló eljárás után szabadon bocsátotta, a katonákra viszont súlyos büntetéseket rótt ki a pesti Központi Katonai Vizsgálóbizottmány.

Az 1849. május 30-án a cs. kir. hadsereg fővezérségét átvevő Haynau nem tett ilyen különbséget. Működését két 1849 februárjában elfogott honvédtiszt kivégeztetésével kezdte, s 1849. július 1-jei kiáltványa szerint a magyar politikai felső vezetés egészének elítélését tervezte. E kiáltványban azonban még - összhangban Windisch-Grätz kiáltványaival - a fő hangsúlyt az országgyűlés és az OHB tagjainak, illetve a kormánybiztosoknak a megbüntetésére helyezte.

A fegyverletétel után Haynau négy kategóriába sorolta a hadbírósági eljárás alá vonandókat: 1.) a magyar hadsereg tábornokai, 2.) az OHB és a Szemere-kormány tagjai, az 1849. április 14-ei trónfosztási határozatban részt vevő képviselők, illetve a kormánybiztosok 3.) a honvédseregben szolgált volt cs. kir. tisztek. 4.) mindazon tisztek, polgári hivatalnokok és papok, akik 1849. április 14. után a magyar kormány érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. A kategorizálás azért is érdekes, mert I. Ferenc József császár augusztus 29-ei utasításában az 1. és 2. csoport fordított sorrendben szerepelt. Haynau valószínűleg azért "cserélte fel" a két kategóriát, mert a Szemere-kormány tagjaiból - Aulich Lajos hadügyminisztert, tábornokot nem számítva - mindössze ketten (Csány László és Duschek Ferenc), az OHB tagjai közül is csak ketten (Perényi Zsigmond és Nyáry Pál) kerültek ekkor a cs. ki. hadsereg kezére. Haynaut külön dühítette, hogy az oroszok kegyelmet kértek a tiszteknek.

Az eljárások 1849. augusztus 25-én Kiss Ernő altábornagy, volt cs. kir. ezredes perével kezdődtek meg. Kiss 1849. január eleje óta nem teljesített fegyveres szolgálatot, viszont ő volt a legmagasabb rangú fogságba esett cs. kir tiszt, aki mindvégig kitartott a magyar oldalon. Másnap kezdődött meg Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knézics Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác vezérőrnagyok és Lázár Vilmos ezredes pere. Közülük a legmagasabb rangot (alezredes) ketten, Aulich Lajos és Török Ignác viselték a cs. kir. hadseregben, a legalacsonyabbat pedig Lázár Vilmos, aki rangjának megtartása nélkül kilépett hadnagy volt. Lázár "véletlenül" került ebbe a csoportba, hiszen nem volt tábornok. Ezredesi kinevezését is augusztus 13. után Bemtől kapta, s ebben a rangjában egyetlen ténykedése volt: a IX-X. hadtestek maradványaival letette a fegyvert a cs. kir. csapatok előtt. Mivel azonban a végnapokban önálló seregtestet vezényelt, őt is a tábornokok közé sorolták.

Külön, 1849. szeptember 3-án kezdte el tárgyalni a hadbíróság Vécsey Károly gróf vezérőrnagy, volt cs. kir. őrnagy ügyét. Az ő ügyét valószínűleg azért kezelték külön, mert Ferenc József főhadsegéde, Karl Grünne gróf erre biztathatta Haynaut. Grünne ugyanis Vécsey halálos ellensége volt, s augusztus 25-én ő hozta az osztrák minisztertanács határozatát Haynaunak, amely szerint a tábornokok és más volt cs. kir. tisztek ellen részletes eljárásokat kell lefolytatni. A többiek pere már ezen a napon megkezdődött, Vécseyé csak egy héttel később.

A vádlottaknál két határnapot vettek figyelembe. Egyrészt 1848. október 3-át, tehát annak a királyi manifesztumnak a kibocsátását, amely feloszlatta a magyar országgyűlést, törvénytelennek minősítette Kossuth és társai ténykedését, az országot a haditörvények alá helyezte és Jellasicsot nevezte ki teljhatalmú királyi biztossá. A haditörvényszék természetesen némi "rátartással" kezelte ezt a határnapot: a Délvidéken szolgáló tiszteknél 1848. október 10-étől számították azt az időpontot, amikortól fegyveres lázadásban való részvétellel vádolták őket. (A temesvári várőrség és főhadparancsnokság ugyanis ezen a napon hirdette ki az október 3-ai manifesztumot.) A feldunai hadseregben szolgálóknál Windisch-Grätz október 17-ei felszólítását, illetve az október 30-ai schwechati csatát tekintették kiindulási időpontnak.

A második dátum 1849. április 14., a magyar függetlenség kimondásának és a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház trónfosztásának napja volt. Azok a tisztek, akik ezt követően szolgáltak, felségsértés bűntettében voltak elmarasztalhatók. A bíróság itt is engedett némi "türelmi időt". Gáspár Andrást, aki 1849. április 24-én köszönt le a hadtestparancsnokságról és kért betegszabadságot, csupán fegyveres lázadás bűntettében marasztalták el.

Koncepciós per volt-e az aradi vértanúk elleni eljárás? Nem tekinthető annak 20. századi értelemben, hiszen a vádlottakat nem vádolták el nem követett cselekedetekkel. Erre halvány kísérletet csak Leiningen-Westerburg Károly esetében tettek, akit azzal vádoltak, hogy Buda bevételénél magukat megadó császári- királyi tiszteket lövetett agyon. Leiningen azonban megcáfolta ezt, s így a vádiratban már nem is szerepelt.

Koncepciósnak tekinthető viszont a per két szempontból. Egyrészt, az ítéletek már az eljárás előtt készen álltak. Haynau eredeti szándéka az volt, hogy a magukat megadó volt cs. kir. tiszteket gyorsított eljárással azonosítja, halálra ítélteti és kivégezteti. Ettől csak az augusztus 20-ai minisztertanácsi határozat kézhezvétele után volt kénytelen elállni. De továbbra is ragaszkodott a szigorú büntetésekhez, s I. Ferenc József augusztus 29-én felhatalmazta arra, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után jelentse neki. A másik elem az ítéletek jogi megalapozottsága volt. Az október 3-ai manifesztum ugyanis törvénytelen volt magyar közjogi szempontból. Formailag azért, mert nem szerepelt rajta a felelős magyar miniszter ellenjegyzése. Tartalmilag pedig azért, mert az uralkodónak az éves költségvetés elfogadása előtt nem volt joga feloszlatni a parlamentet.

A manifesztumra való hivatkozás azért is kétséges volt, mert Jellasics lényegében nem töltötte be a királyi biztosi tisztet, tehát egy rendelkezéseit tekintve törvénytelen, illetve meg nem valósult manifesztum volt a fegyveres lázadás vádjának legfőbb alapja. Ugyanez mondható el a többi, hivatkozott uralkodói kéziratról és fővezéri rendeletről is. Kiss Ernő azzal védekezett, hogy az október 3-ai manifesztum kibocsátása után két héttel az uralkodó még a magyar hadügyminisztérium által felterjesztett kinevezéseket erősített meg, s ezzel elismerte a minisztérium törvényességét. Erre Ernst törzshadbíró is csak annyit tudott mondani, hogy a vádlott "a dolgok katonai szempontból való megítélésével védekezik". Ami már csak azért is groteszk volt, mert a cs. kir. hadsereg tisztjeit feletteseik mindig is igyekeztek távol tartani a politikától, s most azt kérték számon rajtuk, hogy egy közjogi-politikai szempontból tisztázatlan és kétes helyzetben nem találták el és nem találták ki az uralkodó akaratát.

A felségsértés vádja ugyanilyen kétes alapokra épült. I. Ferenc József ugyanis nem volt magyar király, hiszen nem koronáztatta meg magát, nem adott ki koronázási hitlevelet, nem esküdött meg az ország törvényeire. V. Ferdinánd 1848. december 2-ai lemondása után a magyar trón jogilag üres volt. A meg nem koronázott uralkodó trónbitorlónak minősült, s így a tábornokok - ha voltak is kételyeik a trónfosztás célszerűségével kapcsolatban - jogi szempontból indokoltnak tekinthették azt, hogy továbbra is a magyar oldalon harcoljanak.

Az ítéletekben tehát nemcsak a győztes hatalom kíméletlensége fejeződött ki. Kifejeződött bennük az alkotmányosság két eltérő értelmezése is. A birodalmi logika szerint az alkotmány az uralkodó adománya, amelyet az bármikor visszavehet. Tehát: az Isten kegyelméből uralkodó személy nincs alávetve az alkotmányosság földi játékszabályainak. A magyar értelmezés az alkotmányt szerződésként fogta fel: olyan okmányként, amely mindkét felet kötelezi, s amely csak a két fél kölcsönös beleegyezésével módosítható. A tábornokok tehát hiába érveltek azzal, hogy ők az uralkodó akaratából esküdtek fel a magyar alkotmányra. A hadbíróság - a birodalmi logikát követve - azt kérte számon rajtuk, hogy konfliktushelyzetben miért nem a szerződésszegő oldalára álltak. Az aradi vértanúk pöre tehát nem csupán jogi megalapozottságát tekintve volt koncepciósnak tekinthető per: az eltérő alkotmányértelmezési koncepciók pöre is volt.

A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak.

Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni.

Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták számukra.

FERENC JÓZSEF UTASÍTÁSA HAYNAU SZÁMÁRA

…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.

ANTON VON SCHMERLING OSZTRÁK IGAZSÁGÜGY-MINISZTER

(1849. augusztus 27.)

"A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk.

A BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS

Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst.

A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz, (akit katonái csak Einhau-nak (bökő) hívtak) mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt. Haynau a a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta. Kiss Ernő altábornagy azért részesült e kegyelemből, mert a szabadságharc alatt ténylegesen soha nem harcolt császári haderő ellen, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos azért mert a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, végül Schweidel József azért, mert csak a scwechati csatában harcolt a császári haderő ellen, a továbbiakban adminisztratív beosztásokban szolgált, továbbá mert Pest városparancsnokaként alkalma volt jó szolgálatot tennie a hadifogoly osztrák tiszteknek.

AZ ITÉLET VÉGREHAJTÁSA

A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

Forrás: http://www.ktp.hu



Kövess bennünket: Facebook oldalunk

Olvasta már?

- Mit ünneplünk Pünkösdkor?

- Május 3. - A sajtószabadság nemzetközi napja.

- FÖLD NAPJA 2018 - ÁPRILIS 22.

- A húsvét erdete, története és jelképei...


Címlapon:

Ózd Gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök azt a férfit, aki magát egy szolgáltató munkatársának kiadva megtévesztett egy idős asszonyt Ózdon, akinek lakásából ellopta mobiltelefonját.
Ózd Igazából ami megdöbbent, az, hogy a kislány szemmel láthatóan megszokta már a történteket. Szentandrássy Béla jegyzete.
Putnok Lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást az Ózdi Rendőrkapitányság egy 41 éves putnoki férfival és 28 éves feleségével s
Ózd
A rendőrség által közölt sebesség mérések helyszíneit megtekinthetik az alábbi linken.
Sziréna
ÓzdA magyar vaskohászat legszörnyűbb tragédiája történt 1990. március 3-án, szombaton, az Ózdi Kohászati Üzemekben.
ÓzdFazekas László megtért megváltójához az árnyékvilágból.
ÓzdMegtudtam tőlük többek között, hogy a forint hivatalos születésnapja 1946. augusztus 1.
"MAGÁNVÉLEMÉNY"
ÓzdMennek előre mechanikusan tiporva -ölve akár... vakon - nem értve és látva ki az ki előttük áll.
ÓzdKik vagyunk Tisztelünk bármit mert köveket teszünk és koszorúkat helyezünk és közben csakis adunk egy napot, mert kell...
Ózd„De Mi közmunkások vagyunk. Elégedetlenséggel a jövő álmaival még mindig.”
ÓzdIgazából ami megdöbbent, az, hogy a kislány szemmel láthatóan megszokta már a történteket. Szentandrássy Béla jegyzete.
ÓzdDe mi van akkor, ha az ember az agyi fejlődésével, magasabb intelligenciájával eljut egy olyan pontra, amikor saját egója azt mondatja vele, hogy a gyerekvállalás felesleges teher? Kovács Gergely jegyzete...
LÉLEKzetvétel - Darmai Zsuzsanna rovata
ÓzdAz információ rohamléptekben, és széles körben terjedhet. De sokszor a valótlanságok, a hazugságok terjednek így. Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata.
ÓzdNe adjuk fel könnyen, ne mondjuk, hogy már késő! Még lehet esélyünk... Még megoldódhat a problémánk...
ÓzdFontos, hogy jól gondoljuk át, mi az, amihez tartozni akarunk, ki az, akit követünk. Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata
ÓzdA szabadság sokszor nem külső tényezőktől függ, hanem a belsőnktől, hogy a lelkünk mennyire szabad. Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata
ÓzdA gyermek is szépen fejlődik ha megkapja a szükséges feltételeket, és egyszer talán meg is érik, ha nem is pontosan az érettségire… Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata
"EMBERI"
A Borsod megyei Vadna településen élő Kovács Éva festőművésznek több sikeres kiállítása volt ebben az esztendőben. Életének fontos részévé vált a jótékonysági célból történő adományozás is. Józsa Zoltán beszélget Kovács Éva festőművésszel.
„Mert akinek a lelkivilága rendben van, az testileg is jól érzi magát.” Józsa Zoltán portréja Simon Zsókáról...
Azok akiket „elvetett” a sors viszont mégis büszkén vállalják ózdi gyökereiket.
Ózd„S ez is Ózd. Az eperfa, a tyúkudvar, a völgy, az emberek. Miközben írok, keresem az életnek az értelmét.” Józsa Zoltán portréja Kálnay Adélról.
ÓzdAz ózdi Olvasó volt a helyszíne Kormosné Kiss Ilona selyemfestő kiállításának 2017. november 18-án.
Visszatekintés - Józsa Zoltán rovata
ÓzdA cikk megjelenése óta eltelt közel 16 év, s lehetne kérdéseket jogosan feltenni. Mi történt, mi maradt a gyárból az eltelt idő függvényében? /a szerk./
FarkaslyukVisszatekintő rovatunkban Józsa Zoltán kollégánk írása 2002. november 04-én jelent meg.
ÓzdVisszatekintő rovatunk Józsa Zoltán mostani írása 2008-ban jelent meg az Észak-Magyarország című megyei napilapban.
KULT-KOR Emberek, értékek és normák
Borsodnádasd Az észak-borsodi városban, Borsodnádasdon élő és alkotó fegyvermestert sok ember ismeri az ózdi térségben...Józsa Zoltán portréja Járdán Józsefről
„igyekszem megörökíteni ami magával ragad ebből a csodálatos világból" Józsa Zoltán portréja Kovács Éva festőművészről
„És a szavakkal szépen meg lehet festeni bármit.” Józsa Zoltán portréja Kovács L. Istvánról
„ha a betűk következtében megnyílik a lélek és a képzelet”
Járdánháza Németh Istvánné Komáromy Mária 1955 óta él a Borsod megyében található Járdánházán. 40 éven keresztül az arlói általános iskolában tanított. Hosszú ideje a gyöngyfűzés profi művelője és oktatója
Ízvilág
Szinte bármikor jöhet, mindig finom, és mindig rengeteg fogy el belőle.
Napjainkban a csokoládé csomagolásán feltüntetik a kakaó arányát, de mi a különbség a 80 és a 60 százalékos között, és miért egészségesebb az előbbi?
Ha unja már a hagyományos születésnapi tortákat, jó hírünk van.
Hirtelen felindulásból elkövetett vacsorának, de vendégvárónak is finom.
A legegyszerűbb hozzávalók felhasználásával negyedóra leforgása alatt olyan édességet süthetünk, amely még különlegesebbé teszi a teázás vagy kávézás élményét.
Hasznos tippek
Senki sem szeret sorban állni a pénztárnál, hiszen a várakozással értékes perceket veszítünk. Különösen fájó ez egy hosszú munkanap után, amikor csak egy-két dologért ugrottunk be a boltba.
Ön is a hűtő ajtaján tárolja a tojásokat? Nem kellene. Bár kézenfekvő megoldás lenne a hűtő ajtaján lévő tárolókba tenni a tojásokat, a The Sun és a Daily Mail szakértőkre hivatkozva nem ajánlja.
Ezt a videót feltétlen nézd meg - érdemes! Nagyszerű ötletek!
Pintér István videó...
Interjú
ÓzdEz az interjú Bedő Gáborral készült, aki Ózdhoz közel 400km-re élt és még is ezt a várost választotta.
ÓzdMindenképpen akartam egy olyan napot szervezni, ami közösségi értéket teremt.
Sokszor elgondolkodom, hogy én milyen szerencsés vagyok. Hiszen, bár súlyosan mozgáskorlátozottként élem az életemet, az elmém, nincs korlátozva, csak a testem.
Toll
Ózd„Olyan, aki benéz egy szomorú arc mögé, és látja mögötte lévő lelki sebeket” Ragyina Nikoletta tollából.
ÓzdEgy lovagnak nem illő kertekben bóklászni, dalokat zengeni. Arra ott vannak a trubadúrok.” Szentandrássy Béla tollából...
|
|
|
|
Ez a hírportál sütiket (cookies) használ a felhasználói élmény javítása és a hatékony működés elősegítése érdekében. Weboldalunk további böngészésével jóváhagyja használatukat! Rendben