Voltam vadász, téli erdő csöndjén,
s voltam veszett farkas, így van ez rendjén.
Állítottam csapdát – bele is estem.
Testem volt az őr, s én a rabja lettem.
Én voltam a nő, én voltam a férfi,
az öl, és az ölelés,
s harmadik ki nézi.
Voltam a koldus – voltam királyfi,
s ott voltam ha kellett a sírjukat ásni.
Én voltam a láng,
s ki lángok közt ég el,
de én voltam az is,
kinek világított éjjel.
Voltam a gályarab,
és voltam a gálya.
Lettem a tenger, mely magába zárja.
Voltam én a hang,
s torok ki adja,
részecskék rezgése,
fül, ki befogadja.
Voltam a zene,
és voltam a táncos…
De hogy mivé lettem?
Nézz rám és láss most!
Kövess bennünket: Facebook oldalunk
Olvasta már?
Címlapon: