Ózd internetes közéleti magazinja - ma: 2018. január 21. vasárnap - Ágnes napja van.
Keresendő kifejezés:
Toll
S á r k á n y ö l ő (1.rész)
Ózdi Magazin | 2018.01.12. | Szentandrássy Béla

A lovag diadalittasan feszített hófehér paripáján, amint a dús lombú erdőben kanyargó hegyi ösvényen léptetett. Legalábbis így gondolta. Lelke szárnyalt, azonban arca sápadt volt, teste pedig elgyötört. Rombolt a képen az is, hogy páncélzata minden mozdulatra erőteljes, nyekergő, nyiszogó hangot hallatott. Az acéllemezeken ráadásul kezdődő rozsda jelei és nem kevés horpadás éktelenkedtek. Mindennek ellenére valamilyen csoda folytán mégis méltóságot sugárzott megjelenése.

Lova elcsigázottan bandukolt felfelé a meredélyen. Nem elég, hogy gazdáját cipelnie kellett, még egy nagy, durva vászonból varrott zsák is lógott nyeregkápára akasztva. Erőlködött szegény pára. Zihálása, prüszkölése elnyomta lovasa mormogás szerű énekét.

Candidus – így hívták a vitézt - mereven nézett előre, egyenesen a néhány méterre húzódó hegygerinc irányába. Szemét arra a pontra szegezte, ahol véget ér az erdő és láthatóvá válik a király városa. Oda igyekezett.


Lelke repesett az örömtől, ahogy a közeli viszontlátásra gondolt. Elképzelte, ahogy a királykisasszony, aki bizonyára a várkapuban boldog izgalommal várja, a nyakába ugrik és odaadó, szenvedélyes öleléssel hálálja meg szolgálatát. Ettől a gondolattól forróság öntötte el egész testét. Hogy paripáját gyorsabb haladásra ösztökélje, belevágta sarkát a véknyába. Az állat horkantással adott hangot nemtetszésének. Azonban sokat tapasztalt, öreg hátas volt. Csikófogait már régen elvesztette, megélt egyet-mást. Tudta, ha ellenkezik, csak rosszul járhat. A további fizikai behatások megelőzése végett eljátszotta, hogy nekirugaszkodik. Apróbbakat lépett, szaporábban, ami gazdájában azt az illúziót keltette, hogy fokozódik a tempót.

Végre fent voltak a dombtetőn. A lovag izzadt arcát hűs szellő csapta meg. A fuvallat irányába fordult s félig lehunyt szemmel hagyta, hadd szárítsa le róla a gyöngyökben futó verítékcseppeket. Úgy döntött, hogy percnyi pihenőt engedélyez magának. Annál is inkább, mert a könnyű szellővel némi por, muslica, ökörnyál is érkezett és most szeme-szája tele volt vele.

Miután visszanyerte látását - legyünk elnézően jóindulatúak és mondjuk így – lekászálódott a nyeregből. A valóságban hangos puffanással zuhant alá a porba. Sisakrostélya arca elé hullott a lendülettől, így tompította a becsapódás erejét. Nyögve a hátára hengeredett. Fölé tornyosuló lova érdeklődéssel hajolt le hozzá. Hosszan felnyerített. A lovag meg szemrehányóan pislogott vissza rá, mert úgy tűnt neki, hogy a hang inkább hasonlít egy hetvenéves, gyermekkora óta láncdohányos istállómester asztmatikus röhögéséhez, mint a részvét sajátos kifejezéséhez.

Kitartó feszegetéssel megszabadította magát az arca előtt megszorult horpadt rácstól és hozzálátott, hogy hűséges csődöréről gondoskodjon. Kulacsából óvatosan tenyerébe locsolta a vizet, úgy itatta az elcsigázott állatot. Szegény pára hiába integetett buzgón a fejével, tudomásul kellett vennie, hogy gazdája figyelmét elkerülte a tőlük pár lépésre csordogáló friss vizű forrás csobogása. Be kellett érnie a meleg, poshadt víz szürcsölésével.

Gazdája ezután egy fa árnyékába vezette, hadd szuszogja ki magát. A zsákot lecsatolta róla és ráérős mozdulattal a földre dobta. Egy darabig nézte, azután fél térdre ereszkedett, úgy áldotta istenét. Köszönetet mondott életéért, s hogy vigyázott rá az úton.

Mikor ezzel végzett, a butykos tartalmát, a benne maradt utolsó cseppeket gondosan, egyenként hullajtotta a szájába.

- Jobban esik a legnemesebb bornál, amivel valaha kínáltak – motyogta, azonban ennek igazságtartalmát teljességgel megsemmisítette az a tény, hogy a következő pillanatban hangos fújással spriccelte ki az egészet a száján. Köpött még utána egy keserveset.

Hátát nekivetette egy fa törzsének, úgy nézte a távolból előtűnő királyi vár tornyait. A félárbocra engedett lobogókat épp csak kivette a messzeségben. Fekete szalag volt mindegyiken az uralkodói címer fölött.

- Már nem sokáig – mosolyodott el. Kezével végigsimított borostás állán. Elképzelte amint győzelmesen végigvonul az utcákon az őt ünneplő emberek között. Akkorra össze kell szednie magát.

Azonban ez még jó néhány órával odébb lesz. Addig még mozgósítania kell minden megmaradt erejét, hogy folytatni tudja az utat. Fájt minden porcikája. Nem a küzdelemtől. Az úttól, amit be kellett járnia.

Lassan ülőhelyzetbe csúszott, úgy pihentette meggyötört testét. A jeges hidegség, amit eddig a lábában érzett átjárta combjait, altestét egészen a derekáig. A fáradtság – gondolta.
- A patak! – kiáltotta, miközben a tőle pillanatnyilag telő fürgeséggel kimászott a vidáman csilingelő fodrok közül.

Elterült a dús füvön, úgy szárítgatta magát a nyári napsütésben. Minden eresztékében csöpögő felszerelésben nehéz lenne kellő méltósággal a királylány előtt megjelenni. Meg aztán jól is esett egy kis extra szieszta.

Kemény ellenféllel volt dolga. Nem mással, mint a sárkánnyal kellett szembe néznie két nappal ezelőtt.

/folyt.köv/



Kövess bennünket: Facebook oldalunk

Olvasta már?

- magányosság...

- S á r k á n y ö l ő ( 2. )

- Karácsony 2017.

- ólomsúly...


Címlapon:

Az óránkénti több mint 120-130 kilométeres sebességes széllökések halálos áldozatokat követeltek Europában. A nagy erejű szél szó szerint embereket röpített a levegőben.
Ózd Farkas Péter Barnabás országgyűlési képviselőjelölt Facebook oldaláról - változtatás nélkül - közöljük Riz Gábor képviselő úrhoz írt nyílt levelét...
Ózd Riz Gábor országgyűlési képviselő válasza Farkas P. Barnabás alpolgármester nyílt levelére...
Ózd Vádemelési javaslattal éltek a rendőrök azzal az ózdi férfival és fiával szemben, akik egy helyi ingatlan udvaráról elloptak egy német juhászkutyát.
Helyi Hírek
ÓzdAz ózdi rendőrök a lakosság segítségét kérik az egyik ruházati boltban történt lopás elkövetőjének azonosításához.
ÓzdEgy ózdi férfi ittasan nekihajtott egy rendőrautónak, amelyet követően intézkedés alá vonták a járőrök, majd másnap újra kiszűrték a forgalomból.
"MAGÁNVÉLEMÉNY"
Ózd„A Digitális Erőműben vagyok. Mizerák István fotóművész 75 éves lenne és ebből az alkalomból lányai hetvenöt általa készített fotót állítottak ki a hozzá méltó környezetben.” Szentandrássy Béla jegyzete.
ÓzdMai életünk pillanatai... Az emberi sorsok irányának alakulása a lét fokmérője. Ki - ki az egzisztencia melyik szintjén helyezkedik el, napi élete hogyan alakulhat. Józsa Zoltán jegyzete.
Ózd„Jólesik a szemnek, a léleknek a megannyi kis csillagfény a sötétség beállta után.” Szentandrássy Béla jegyzete.
Ózd„Azt, hogy most e sorokat írhatom, annak köszönhetem, hogy kb. 25000 gén meghatároz engem.” Kovács Gergely jegyzete.
Ózd„És nem akárhol élek. Nem az indonéziai emberevők lakta dzsungelében. Nem is a jeges tundrán vagy a perzselő sivatag közepén, hanem Európa szívében.” Agócs László jegyzete.
LÉLEKzetvétel - Darmai Zsuzsanna rovata
Ózd„A jókívánságok sorába beletartozik a békesség. Mit szoktunk egymásnak kívánni? ” Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata.
Ózd„Tudjunk adni, tudjunk elfogadni, és tudjunk kérni is ha kell!” Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata.
ÓzdHasznos lehet, ha nemcsak az eseményekre koncentrálunk, hanem a lelki életünkre is.Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata
Ózd„Ilyenkor Karácsonykor együtt van a család. Amennyire lehetőségünk van, ilyen valódi együttléteket vigyünk be a hétköznapokba is!” Raffainé Darmai Zsuzsanna gondolatai.
Ózd„A természetben, kezdetben minden harmóniában létezett, és működött. Mi azonban hajlamosak vagyunk arra, hogy szétválasszuk azt, ami összetartozik.” Raffainé Darmai Zsuzsanna rovata.
"EMBERI"
A Borsod megyei Vadna településen élő Kovács Éva festőművésznek több sikeres kiállítása volt ebben az esztendőben. Életének fontos részévé vált a jótékonysági célból történő adományozás is. Józsa Zoltán beszélget Kovács Éva festőművésszel.
„Mert akinek a lelkivilága rendben van, az testileg is jól érzi magát.” Józsa Zoltán portréja Simon Zsókáról...
Azok akiket „elvetett” a sors viszont mégis büszkén vállalják ózdi gyökereiket.
Ózd„S ez is Ózd. Az eperfa, a tyúkudvar, a völgy, az emberek. Miközben írok, keresem az életnek az értelmét.” Józsa Zoltán portréja Kálnay Adélról.
ÓzdAz ózdi Olvasó volt a helyszíne Kormosné Kiss Ilona selyemfestő kiállításának 2017. november 18-án.
Visszatekintés - Józsa Zoltán rovata
ÓzdVisszatekintő rovatunk Józsa Zoltán mostani írása 2008-ban jelent meg az Észak-Magyarország című megyei napilapban.
ÓzdSokak által ismert ember az észak-borsodi városban Kerékgyártó Mihály. Intellektuális alkat, segítőkész ember. Józsa Zoltán rovata
ÓzdTalálkozás az aranymisés Mag Mátyással... Józsa Zoltán rovata...
KULT-KOR Emberek, értékek és normák
Borsodnádasd Az észak-borsodi városban, Borsodnádasdon élő és alkotó fegyvermestert sok ember ismeri az ózdi térségben...Józsa Zoltán portréja Járdán Józsefről
„igyekszem megörökíteni ami magával ragad ebből a csodálatos világból" Józsa Zoltán portréja Kovács Éva festőművészről
„És a szavakkal szépen meg lehet festeni bármit.” Józsa Zoltán portréja Kovács L. Istvánról
„ha a betűk következtében megnyílik a lélek és a képzelet”
Járdánháza Németh Istvánné Komáromy Mária 1955 óta él a Borsod megyében található Járdánházán. 40 éven keresztül az arlói általános iskolában tanított. Hosszú ideje a gyöngyfűzés profi művelője és oktatója
Ízvilág
Ha fogytán vagy ötletekből mit ennél, de azért húsos, szeghalmi aprópecsenye recept!
El­in­dult igazi hó­dító út­jára az egyik legfinomabb és legkönnyebben elkészíthető ma­gyar étel! Vi­lág­szerte imád­ják a di­é­tá­zók.
Cso­dá­la­tos ka­rá­cso­nyi de­ko­rá­ció, ami nem­csak gyö­nyörű, de finom is!
Ha fogytán vagy ötletekből mit ennél, de azért húsos, római csirkemáj recept!
Ezt a húsételt a Kuruc pecsenye ihlette egész kis eltéréssel.
Hasznos tippek
Ezt a videót feltétlen nézd meg - érdemes! Nagyszerű ötletek!
Néhány jó tanács egy erdélyi nagyika közel évszázados virágápolási tapasztalataiból: filléres ötletektől a praktikus megoldásokig. És még sok minden másról.
ÓzdÉrdemes rajta elgondolkodni, hogy melyik a fontosabb. Nyilván mind a kettő szükséges a közlekedésben, én azért a látszani részt egy kicsit fontosabbnak tartom.
Pintér István videó...
Interjú
ÓzdEz az interjú Bedő Gáborral készült, aki Ózdhoz közel 400km-re élt és még is ezt a várost választotta.
ÓzdMindenképpen akartam egy olyan napot szervezni, ami közösségi értéket teremt.
Sokszor elgondolkodom, hogy én milyen szerencsés vagyok. Hiszen, bár súlyosan mozgáskorlátozottként élem az életemet, az elmém, nincs korlátozva, csak a testem.
|
|
|
|
Ez a hírportál sütiket (cookies) használ a felhasználói élmény javítása és a hatékony működés elősegítése érdekében. Weboldalunk további böngészésével jóváhagyja használatukat! Rendben