Ózd, a nyolc völgy városaként emlegetett település méltán szolgált rá erre a névre. Borsod megye nyugati részében, az egykori Gömör és Borsod vármegye találkozásánál, a Bükk hegység között, a Hangony, Hódos, Ózd patak és kisebb patakvölgyek találkozásánál fekszik.

 „A meglehetősen szűk ózdi völgybe északról a Szennavölgy és az Uraj patak völgye, nyugatról Bolyok és a Hangony patak mellett fekvő Hódoscsépány, délről Farkaslyuk és Hétes völgye torkollik. Északon a határ zárja le, 2 km hosszan a város közigazgatási határa egybeesik a szlovák határral.” (Fejezetek Ózd történetéből 3.o)

A múlt 

A településről az első fennmaradt írásos emlék 1272-ből való, amikor Ózd (Ouzd in Comitatu Bursud) Detricus ispán fiának volt a birtoka.

A város neve népnévből ered. A XI. század második felében az Al-Duna és az orosz sztyeppéken élt a kunokkal rokon uz népcsoport. Sok pusztítást vittek végbe, ezért szétverték őket a besenyők és a bolgárok, így vándorló, kalandozó létre jutottak. Ezt mutatja a Baranyában lévő Ózdfalu, és a Nógrádban lévő Ózdin település is. Ebbe a völgybe is került a népcsoportból, letelepedtek, s a nevükhöz csatolt „d” kicsinyítő képzővel jött létre a település neve: Ózd.

Ózd lassan fejlődött. A kissé eldugott, kieső település mocsaras, erdős, hegyes területen, gyengén termő földdel rendelkezett, és nagy károkat okozó lefolyó vizektől szenvedett. A megélhetés meglehetősen szűkös volt.
Az 1600-as években ide telepedett svéd Sturmán család építette meg az első hámort (a környező erdők miatt). Egyre jobban fejlődött a vasgyártás, a család mind nagyobb befolyásra tett szert. Ennek köszönhető, hogy a korábban feltárt barnaszénbányákra is alapozva, Rombauer Tivadar javaslatára a létesítendő vasgyár helyéül Ózdot jelölték ki.

Így indult a kohászat fejlődése.... aminek közel 150 éves múltja mára már csak történelem.

A város első címere

Ózd első címerének megalkotásáról 1972-ben döntött a városi tanács, és szeptember 8-án fogadta el. Valószínűleg még sokan emlékeznek rá, benne a hármaskohó és a vörös csillag.

A címer leírása:

„Ózd város címere pajzs alakú. 
A pajzs függőlegesen két mezőre osztott, amelyből a bal oldali vörös, a jobb oldali kék színű. A kék és a vörös a város hagyományos színei. 
A címer felső harmadában foglal helyet a nemzetközi munkásmozgalomhoz való tartozás kifejezéseként az ezüstkontúros ötágú csillag, amely egyben a felszabadulás óta végbement szocialista fejlődést, a jövő perspektíváit is jelképezi. 
A címer közepén látható az ezüstszínű szimbolikus három kohóalak, amelyeket fekete kontúr választ el egymástól. A kohó utal a település kohász jellegére. A hármas alakzat utal a település szerkezeti kialakulására: Ózd, Sajóvárkony és Bolyok egyesülése után lett a város ÓZD. 
A címer alsó harmadában fekete betűs felirat látható. A fekete szín a bányászatot, a szenet jelképezi.” (Fejezetek Ózd történetéből, 69.o) 

A város második címere

1993-ban, a rendszerváltást követően, megszűnt a város jelképét adó kohászat, ezzel egyidejűleg az ipari struktúrák is átalakultak. A címer már nem tűnt alkalmasnak a megkülönböztető jegyre, ezért a város képviselőtestülete új címert fogadott el. A heraldika szabályának ez a címer sem felelt meg, nem igazán sikerült elfogadni.

Ez a városcímer álló, kerek talpú pajzs.
Vörös mezejében zöld hármashalom, közepéből kinövő arany törzsű, zöld koronás fa, felette arany nyelű, ezüst fejű, egymást keresztező két kalapács. 
A pajzs jobb felső részében élével kifelé fordult ezüst csoroszlya, bal felső részében befelé fordult ezüst ekevas, a pajzs alján, a középső halom előtt ezüst őskohó. 
A pajzsbeli hármashalom az Ózdot alkotó három település jelképe.

A címer felülvizsgálatáról >>>

A város harmadik címere

A képviselő-testület 2011. május 19-i ülésén döntött arról, hogy Ózd város eddigi címerét meg kívánja változtatni. A jegyző és az oktatási, művelődési osztály munkatársa is részt vett a folyamatban, valamint a címer történelmi gyökereinek felkutatásában Dobosy László muzeológus. A címerterv megrajzolását pedig Pfening László ózdi festő-grafikus végezte. 
Ezt követően véleményeztették heraldikussal, majd a város történelmi múltjával foglalkozó civil szervezetekkel is megvitatták. A tervet a város honlapján és az Ózdi Körképben is megjelentették, bevonva ezzel a város lakosságát is, még szélesebb vitára bocsátották a tervet. Ezután egy szakmai zsűriztetésre került sor a Képző és Iparművészeti Lektorátus által felkért szakértők előtt. A zsűri elmondása szerint az átlagosnál jóval magasabb színvonalú munka született, grafikailag nem találtak kifogást, heraldikailag egy-két pontosítását tettek, melyet a címertervben átvezettek.

Az új címerben új elemek jelentek meg.

Korábban nem volt címere a városnak, csak pecsétekkel rendelkeztek. Az ismert pecsétábrák visszatérő motívuma az ekevas és csoroszlya, amely a mezőgazdasági jellegre utal. Egyedi elem Ózd község 1821. évi pecsétjén az ötlombú korona.  
(2. melléklet a 261/2011. (X.20.) határozathoz - Dobosy László)
„Az Ózdot alkotó települések történelmében a Bolyky és a Sturmán-család töltött be jelentős szerepet, de meg kell említeni a Ladányi-családot is. Mindegyikük rendelkezett családi címerrel.

Bolyky címer: katonai pajzsban magyar vitéz fenntartott jobb karjában szablyát emel, melynek hegyén török fej látható. 
Az egész címer egyszínű: piros, ilyen színű a ráboruló rácsos sisak, azon a nemesi korona s rajta egy szablyát emelő kar, és a sisakfoszlány is. 
Jelképei: a szablyahegyre tűzött levágott fej a törökök elleni harci érdemeket jelképezi. A szablyát tartó heraldikai félkar a földbirtokos nemesség jelképe.

Sturmán címer: Kék mezőben sziklák előtt páncélos, sisakos vitéz áll, jobbjában kalapácsot tart. 
Sisakdísz: két fekete sasszárny közt keresztbe tett csákány és kalapács. Takarók: vörösezüst, kék-arany. Jelképei: a keresztbe tett bányászcsákány, az ék és kalapács, valamint a természetes szikla az ércbányászati tevékenységre, közvetetten a vasgyártásra utal. (a keresztbe tett bányászcsákány eredetileg a felső magyarországi bányavárosok szövetségének a jelképe)

Ózd középkori mezőgazdasági jellegű településeinek fejlődését a 19. század közepétől a közelmúltig a barnaszén bányászat, valamint a vas- és acélgyártás határozta meg.”

Ezen előzmények ismeretében és figyelembevételével készült el az új címerterv. 

A címer leírása

A pajzs:
Az osztott háromszögletű katonai pajzs kétharmadában hasított, jobb oldala kétszer, bal oldala egyszer vágott. 
Jobb oldalt a három pólya vörös-ezüst-vörös színű. 
A bal felső kék mezőben ezüst színű, keresztbe tett csákány és ék, alatta fekvően hengerész fogó, mindegyik lebegően. A bal alsó zöld mezőben lebegő ezüst vágott kar természetes színű kezében ezüst szablyát tart.
A pajzs alsó harmadában, a pajzstalpban kék mezőben zöld hármashalom.

Külső díszek:
A pajzs tetején, azzal érintkezően ötlombú arany korona. 
A pajzstakaró jobb oldalon kékarany, bal oldalon vörös ezüst. (Megjegyezzük, hogy a címerleírásban a heraldika szabályai szerint az oldalak felcserélődnek, azokat a viselőjük felől nézve kell értelmezni.)

A címer jelképei:

A vörös-ezüst-vörös pólyák egyrészt a magyarságra, másrészt az Ózd várost eredetileg alkotó három településre (Ózd, Bolyok, Sajóvárkony) utalnak. Ez a hármas jelzés a címeren még ismételten megjelenik. 
A keresztbe tett csákány és ék a bányászatot, a hengerész fogó a kohász múltat jelképezi. 
A bányászatra utaló elem a Sturmán-család, a szablyát tartó vágott kar a Bolyky-család címeréből került átvételre. 
A hármas halom az Ózdot övező erdős hegyekre, dombokra utal. 
A külső díszítésben megjelenő arany korona az eredetileg nemesi településeket, valamint Ózd község 1821. évből ismert pecsétjét idézi.” 

A címertervet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 20-án megtartott testületi ülésen a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta. A bevezetése 2012. január 1-jén lépett életbe.

Az ülés jegyzőkönyve >>>

Kocsis Mária